Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - X. Győr és a győrmegyeí gyülekezetek.

anyagyülekezetek közé sorozza és 1671. a hódoltság 17 prot. gyülekezete között is ott szerepel. Sz. Fekete István püspök 1671. Fábri Mátét avatta fel gyarmati lelkésznek. Ekkor PusztaGyarmat volt a község neve. Fábri 1674. a pozsonyi rendkívüli törvényszék előtt is megjelent. Az 1698. évi egyházlátogatáskor már r. kath. plebánus és tanító volt a faluban. A lakosok németek, csak néhány magyar. A vizitáló r. kath. főesperes mondja, hogy a volt prédikátor leánya (talán Fábri lánya) Pápára ment férjhez. Apja a templom okleveleit erre hagyta, tehát ezt kellene megkérdezni. Nem tévesztendő össze a vasmegyei Rábagyarmattal, melynek 1626. Lonchaeus Pál (később a Zrínyiek papja) volt a ref. lelkésze.

1 Szerecseny. 1536. E. Török Bálint, 1565. Török Ferenc, birtoka. 1609. behódolt. 1619-ben Nyári Pálé, 1642. Csáky Lászlóé s azután az Esterházyaké. A reformátusok 1618. a pápai esperességhez számítják. 1617—1619. Körmendi György, 1621. Ludányi György, 1623. Szily János, 1628. Körmendi Péter volt a ref. lelkész. Hasonló nevű lelkészek nálunk is voltak. Musay és evang. jegyzőkönyveink nem szólnak róla. 1698-ben a 40-éves Komáromi András itt a ref. lelkész. A lélekszám : 119 ref., 20 evang. és 17 r. kath. (Adattár VIII. 21.). Szemere. A Héderváry, Jármán, Rhumy stb. családok voltak itt birtokosok. 1609-ben behódolt község, 1683. a Bécs felé vonuló török ezt is elpusztította. A XVII. századból csak református lelkészeit ismerjük. Az evangélikusok Felpécre vagy Téthre jártak templomba. Egy 1646-ból való értékes kelyhük van, mely a magyaróvári ref. egyházból került ide. A 17 győrmegyei prot. egyház között ez is ott van. 1613. nov. 11-én Szécsényben Fejes Pált avatták fel ide lelkésznek, aki német származású volt, de teljesen megmagyarosodott s itt szolgált 1626. jan. 5. bekövetkezett haláláig. 1698-ban 125 ref., 90 ev. és 87 r. kath. volt a faluban. A ref. lelkész Szikszai Mihály, szikszói születésű. Anyagyülekezetet itt 1807. Matkovich Pál kerületi felügyelőnk alapított. (Borovszky 57. Adattár VII. 142. IX. 83.) Koronczó. Neve már III. Ince pápa 1206. évi bullájában előfordul. A Koronczói család birtoka volt, melynek utolsó tagját, Menyhértet 1585. Noszlopynak is nevezték. A Bezy, Poky és Trinka családnak is volt itt birtoka. 1609. behódolt a töröknek 1 Ehker. jkv. 33. Eht. Eml. 77. 84. 133. Adattár IX. 85. 97. 103. 109.