Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - X. Győr és a győrmegyeí gyülekezetek.

tartozott. Református lelkésze volt 1618. Szenczi András és 1619. Szely Gergely. (Prot. Adattár VIII. 14. 21. 42.) Csikvánd. Régi magyar kisközség a Bakonyér mellett. Már 1270 óta a Csitvándiak a földesurai. 1565-ben Kaposy Pál az ura. Már az első török beütések alkalmával elpusztult, de újra felépült. 1609-ben a behódolt községek között szerepel. Ekkor Szily Gergely és Kisfaludy Balázs a birtokosai. 1611-ben már Czíráky Mózesnek, Egerszeghy Istvánnak és Tulok Ferencnek ís van itt birtoka. 1630-ban Magyar János, 1631-ben pedig Lévai György volt a lelkésze. 1646-ban a büki zsinaton egy Jakab nevű lelkészét, mint távollevőt említik. 1669-ben Sz. Fekete István püspök Lendvaí Jánost avatta fel Csikvándra, aki 1674. a pozsonyi rendkívüli törvényszék előtt ís megjelent. 1698-ban tiltakoztak a r. kath. főesperes egyházlátogatása ellen. Ekkor építették a templomot. Lelkészük a Turócból származott Molitoris András volt, ki r, katholikusnak született s csak később tért át hozzánk,

1 O- és Ujmalomsok. 1325-ben van első nyoma. A Marczaltői s 1589. a Hathalmi és Amadé családnak is volt itt birtoka. Győr ostromakor elpusztult s 1609-ben a behódolt községek közt találjuk. 1683-ban a Bécs felé vonuló török újra feldúlta. Lakói ekkor települtek át Újmalomsokra. Az utolsó török dúlás után, mint Győr városába és a megye egyéb helyeire, ide is németek települtek, kik később elmagyarosodtak. Lelkészei közül Suklyósi Mártont ismerjük, ki 1621 óta volt itt s ekkor irta alá a Concordia könyvét. 1631-ben Körmendi János volt Malomsok lelkésze. Marcaltői István, kinek Telekesi Török Erzsébet volt az édesanyja, 1635. márc. 5. panaszolta be rokonánál, Amadé Lénárdnál ennek ispánját, Nagy Jánost, hogy „éjjel többen magával az én szeremre Praedicator házára jött és Praedicatort kivonatta és vonta volna Nagyságod részére." 1644-ben pedig Szentmiklósy Mihály volt a malomsoki lelkész, ki megjelent jun. 8. a koltai zsinaton s még 1646. is itt találjuk. 1651-ben Urbani Gábor volt az utóda. Ott volt a hódoltsági részen 1671. felszámlált 17 győrmegyei prot. gyülekezet között. Itt volt lelkész az ismeretes gályarab, Edvi Illés Gergely is, kit 1649. Mérgesbe avattak fel s innen jött 1651 után Malomsokra. Edvi Illést mint aggastyánt idézték 1674, 1 Győrm. mon. 23. Ehker. jkv. 22, 33, Thury E. Gályarabok 8. 1. Eht. Eml. 98. 134.