Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - X. Győr és a győrmegyeí gyülekezetek.
akkor nekik adjudikálta. Kajárról most az evangélikusok és kálvinisták Kispéczre jártak át, bár ez szigorúan meg volt tiltva és Barbocsy Márton r. kath. licentiatus, valamint Mákóczi P. Imre sokat megzálogolt és megbírságolt közülök. Bors Mihály mellett 1709—11. Dernóczi János evang. licentiatus mester is Kispéczen segédkezett. Borsnak az utódai Károly István esperes (1711—37), Kajári István (1737—40.) és Kutsán István (1740—73.) voltak. Ez utóbbi irta meg a kispécz-kajárí lelkészek rövid életrajzát. (Győrm. mon. 38. Eht. Eml. 342.). Felpécz. Még a honfoglaló Pécz vagy Pech nemzetségtől vette a nevét. 1538-ban Thurzó Elek volt itt I. Ferdinánd megbízottja, mert felpéczi Jármán György javait ez adományozta Jármán Boldizsárnak és fiainak. A gyülekezetnek ma is van úrvacsoraí kannája 1565. és keresztelő kannája 1566. évszámmal. Eredetét tehát már a XVI. században kell keresnünk. 1609-ben Felpécz ís a töröknek behódolt községek közt van említve. Ekkor Marczaltői Miklós, Saffarích Mihály, Sitkey György (evang.) és Rhumby (Rumy) Mihály voltak a földesurai. A török világban elpusztult, de 1621. újra benépesült és gyarapodott. Első ismert evang. lelkésze Kajári Miklós, aki 1609. okt. 4. irta alá dunántúli szokás szerint szimbolikus könyveinket. A turóci születésű Turóci Palla Györgyöt 1629. jún. avatta fel Felpéczre Kis Bertalan püspök. Soszóczai Maróczi Györgyöt pedig 1632. máj. 12-én, aki még 1646. is felpéczi lelkész volt, mint ilyen vett részt a büki zsinaton. 1651-ben Bellusi Pál volt a felpéczi lelkész, akit 1646. Kisgörbön találunk. 1 A felpéci evangélikusoknak a XVII. század elején is volt egy kelyhük „Herr Dein Wordt Is Mír Feil Leiber Dan Feil Dovsend Stuck Gold oder Sivlber" felirattal, melyet valószínűleg 1632-ig használtak. Van egy kicsiny, a betegek gyóntatásánál használt ezüst kelyhük is e felirattal: „A felpéczi egész falu csináltatta 1632". Es egy régi harangjok ÍS, melyet Sódos György biró és társai öntettek 1631. (Madár M. i. m. 7. 1.) A török dúlás idején templomuk is elpusztult. A vármegye 1652. megengedte, hogy újra felépítsék, de csak oly feltétellel, hogy ők se akadályozzák meg r. kath. templom építését Lelkészük és templomuk volt 1667-ben is és Kéry Balázs nevű lelkészük (a hivatalos jegyzék Turnisczaí Balázsnak mondja) ott 1 Madár M. A felpéczi ehk. tört. 4. Borovszky i. m. 25. Payr, Eht. Eml. 61. 70. 73. 132. 133. Ker. jkv. II. 50. 359.
