Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - X. Győr és a győrmegyeí gyülekezetek.

volt 1674 a pozsonyi rendkivüli törvényszék előtt. Krizbai Mihály (erdélyi) 1676. csak nagy titokban lehetett lelkészük. Az 1698. évi r, k. főesperesi egyházlátogatás szerint a temploma leégett, most azonban megújították. Lelkészük Solnay János (53 éves), ki már 10 év óta működik itt, a poétikát végezte. Tanítójuk Vinkovics János, a győri iskolából kikerült szintakszísta. Lélekszámuk 200 ev., 23 ref. és 30 r. kath. Felpécen egy ideig átmenetileg református lelkész és gyülekezet is volt. A vasmegyei Szécsényben Enyingi Török István birtokán 1613. nov. 11. avatták fel felpéci ref. lelkésznek Németi Mihályt, aki ellen iszákossága miatt később sok volt a panasz, így megintették 1619. majd 1625. fel is függesztették s 1627-ben Körmenden Csengeri Istvánt avatták fel a helyébe. A Gyöngyös melletti Szentlőrincen tartott református zsinat 1618. nov, 1. Felpécet Szemere, Mórichida, Téth és Szerecsen helységekkel együtt a pápai református egyházmegyébe osztotta be. De 1625. után már csak evang. lelkészei voltak.

1 Téth. Osi besenyőtelep volt már IV. Béla idejében, ki a besenyők itteni földét 1269. Poky Ferencnek adományozta. A helység egy részét Besenyő-Téthnek is nevezték. 1565-ben az evang. Ostffy Jakab sopronmegyei alispán volt itt birtokos, akinek jószágát a későbbi Ostffyak is örökölték. A reformáció itt is már bizonyára megindult a XVI. század első felében. A törököktől Téth is sokat szenvedett. Az 1609. évi összeírásban a behódolt helységek közt említtetik s az Ostffyakon és Pokyakon kívül több kurialista nemes ís volt a faluban. A XVI. században a téthiek Győrtől Olaszország felé nagy marhakereskedést űztek s ekkor itt nagy Örmény telep is volt. 1619-ben annyira elpusztult, hogy csak 3 porta után adózott. A megyei jegyzőkönyvek szerint a lakosok még 1627. ís szökdöstek a zaklatások elől. 1641-ben az Ostffyakon kívül Jagasich Péter, Syey János és özv. Marczaltői Miklósné voltak itt a birtokosok. Jagasich panaszkodott a megyegyűlésen, hogy a lakosok mind elszökdöstek. 1646-ig elhagyatott volt a falu, ekkor kezdtek visszatérni, de még ezután is sokat szenvedtek. A régi templom romjai a falun kívül a dombon, a mostani r. kath. temető helyén voltak láthatók.

2 Első ismert á. h. evang. lelkésze a rozsnyói Urbani Gábor, 1 Prot. Adattár VIII. 13. 21. 34. 44. 72. IX. 47. 75. 88. 93. 95. 108. 2 Horváth S. A téthi ev. gyül tört. Győrm. mon. 63.