Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - X. Győr és a győrmegyeí gyülekezetek.

tanítványa van. Templomukat most (1698) nyitották meg, magas helyen épült, mellette kőtorony van. Régi kelyhüket 1638. a kispéci Bödne (Bödecs) Ferenc ajándékozta. A lélekszám ekkor 1594 volt, 1518 evang., 39 kath., 30 ref. és 7 rácz görög keleti. Bors Mihály a győri egyházmegye esperese is volt, A vizitáló kanonok szerint szelíd, udvarias. Karner Egyed pannonhalmi főapát 1700, júl. 11. kiűzte Kajárról s ekkor Kispécre költözött át. Bors esperes 1711-ben 112 éves korában halt meg. (Széchenyi György esztergomi érsek 1695. halt meg 103 éves korában.) Borsot karjainál fogva kellett a prédikáló székre felvezetni. Dernóczi János mestert adták mellé, aki keresztelt és esketett is. Borsnak az utódja is, Károly István (1711—37) kiváló lelkész és esperes volt Kispécen, ahova a kajáriak a nagy tilalom ellenére.is átjártak,

1 Kíspécz. A XV. században tűnik fel mint a Péczyek ősi birtoka, de a Marczaltőieknek is volt benne részük. 1609-ben a töröknek behatolt községek közt találjuk s ekkor a birtokosai között van Chabi Mihály, Darabos János, Saffarich Mihály, Matthisy György, Vechey Sándor, Lohoray János, Sítkey György, Ez utóbbiról bizonyosan tudjuk, hogy evang. volt. 1667-ben lakosaitól elhagyott puszta falu, mely azonban csakhamar újra betelepült. 1729-ben már népes hely. Későbbi birtokosai a Matkovichok voltak. Egyháztörténete Kajáréval van szoros összefüggésben, melynek társgyülekezete volt. Báthi János 1637. már kispéczi lelkésznek is irja magát. Bödecs Ferenc, ki 1638. a gyülekezetnek egy kelyhet adott, mint fentebb láttuk, kispéczi volt. Kispécznek is volt külön temploma a temetőben a falun kívül, ezt azonban a török lerombolta s ezután a faluban építettek egy kis oratóriumot. A lelkész felváltva prédikált Kajáron és Kispéczen. Az 1698. évi egyházlátogatás szerint ís volt imaházuk, de mint filiának külön tanítója sem volt, A lélekszám ekkor: 134 evang., 25 ref. és 5 kath. Bors Mihály esperes Kajárról való elüzetése után 1700, ide tette át a lakását. Es most itt volt az istentisztelet és pedig zavartalanul, A kisebbik harang, a kehely és más apparamentomok Kajáron maradtak, pedig a kispéczieknek is volt joguk hozzá, aminthogy a nemes vármegye a harangot 1 Győr m. mon. 35. Ehker. jkv. 21. 33. 55. 193. 306. 393. 414. 438. 517. Egyet levt. Ia 7. 59. Wilfinger 32. Thury E. 293. Eht. Eml. 60. 71. 76. 85. 131. 132. 148. Kutsán I, A kispéc-kajári lelkészek. Eht. Eml. 342. Győri esp. jkv. 11. 1. A bakonybéli apátság tört. II. 305. Ehlát. jkv. 1698.