Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - X. Győr és a győrmegyeí gyülekezetek.

kész, akit 1644, Koltára és Kopácsra avattak fel. Fábrit a büki zsinaton 1646., midőn a kemenesalji és rábaközi esperességet különválasztották, az utóbbinak élére (ín ínsula Rábaköz) esperesnek választották. De nem sokáig viselhette hivatalát (talán a török hurcolta el), mert 1648. szováti Asbót Lőrinc és Berkes Orsolya házassági perében már Szentmiklósi János szerepel mint sokorókajári lelkész és esperes. Ezt Kövesdre 1637. avatták fel. 1650-ben mint esperes ő vezette el a hozzánk áttérő Urményi Miklós kálvinista lelkészt Nemeskérre Musay püspökhöz s a lébenyi templomban (ahová talán lelkésznek hívták) ő eskette fel szimbolikus könyveink megtartására. 1653ban a mihályiak hívták Rábaközbe, de a kajáriak ekkor még vissza tudták tartani. Az év végén azonban mégis elment Mihályiba, talán a török is szorongatta. 1654-ben egy végrendelet szerint már Szakonyi Miklós a kajári lelkész, akit ide még 1653. nov. 11. Röjtökön avattak fel. 1664. Mendel Tamás volt a kajári lelkész, aki mint ilyen irta nevét július 19-én Kántor Mihályné végrendeletére. Mendel Téthre ment át, 1669-ben már itt volt és innen ment 1674-ben a pozsonyi rendkívüli törvényszék elé. Szentmiklósi János pedig visszajött Kajárra s mint 70 éves öreget innen idézték 1674. Pozsonyba. Különös kegyelemből I. Lipót 1676. ápr. 1. kibocsátotta a lipótvári börtönből. S hívei közé visszatérve, 1680. már mint kajári lelkész irta alá Kántor Mihály végrendeletét, ki Mendel Tamásnak is tartozott, Lovászpatonára. Mendel tehát ide menekülhetett, A már mintegy 90 éves Szentmiklósi végre is szomorú halállal múlt ki. „Egynéhány esztendők elforgása után (1680 és 1690 között) a pogány rácz ezt a darab országot ellenségesképpen rablott és akit utolért, levágott, aminthogy Szentmiklósit is az kajári Horogba levágott." Utána Szántó Mihály lett a prédikátor. 1690. febr. havában nem volt lelkészük, mert Kántor Mihályné, ki a kajári templomra hat tallért rendelt, csak a kajári mesternek hagyott 1 frtot és a felpéci lelkésznek. 1692-ben Bors Mihály jött ide lelkésznek. Az 1698. évi egyházlátogatás szerint a sárosi és bányavárosi iskolákból került ki, hol a retorikát, filozófiát és teológiát tanította. Lelkésznek Sz. Fekete István püspök avatta fel, ki akkor (1679—80) Aszszonyfán volt. Győrből jött Kajárra, melynek Kispéc a filiája. 79 éves és 20, év óta lelkész. Nem tudja, hogy ez a hely is exemtus (kivételes-e) 1681 után, mint a győri. A tanító ekkor Bödő György, ki a győri iskolának rétor növendéke volt. 10—12