Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - IX. Kemenesalja.

fölött több cella épült, melyeket még 1731. is lakóhelyiségül használtak. A templomban 1787 óta már nem tartanak istentiszteletet. A cellákat és boltiveket 1860. szedették le s ekkor fedték be szalmával. (Képét lásd Vasm. mon. 290 1.) A templom északi szomszédságában épült egyemeletes zárda már a XVIII. század elején romhalom volt, melynek anyagát a kiscelli kolostor építéséhez használták fel.

1 Innen származik az egykor oly tekintélyes és buzgó evang. Deömeölky család, mely a Choron és Ostffy családdal volt rokonságban. Dömölky György 1598. bődi birtokos. Ugyanebben az évben Dömölky János protestál testvérei, Márton és István ellen, kik a neki eladott rábaszentmihályi szessziót újra elakarták adni Nádasdy Tamásnak és Lászlónak, Ugod és Jánosháza urainak. Dömölky István felesége Zámbó Krisztina volt, aki Rábaszentmihályon örökölt. Dömölky Pál ís 1599 óta szerepel, kinek az első felesége 1620. Virginás Zsuzsanna, a második pedig 1630. Ostffy Zsuzsanna volt. Ez utóbbinak Sömjénben is van birtoka. Pállal már 1602. találkozunk, mint asszonyfai és csöngei birtokossal. 1614-ben a győri püspököt inté, hogy vegye fel a csöngei dézsma után járó haszonbért. Dömölky András 1646. főszolgabíró volt, kit az egyházkerület mint előkelő patrónust szólított fel az egyház védelmére. Ez lehet az a 68 éves idősb Dömölky András, akit a kemenesalji zendülés ügyében 1680. Dömölkön hallgattak ki s aki többször járt Asszonyfára Ostffy Miklóssal és Sz. Fekete püspökket tanácsot tartani. Ifjabb Dömölky Pál 1681 óta szerepel s 1695-ben a dömölki kis kápolna építésére 15 forintot adott. Dömölky Gergely 1747. még Dömölkön lakott s a nemesdömölki lakóház s az ostffyasszonyfai és mihályfai részbirtokok miatt volt pere Nagy Ferenccel.

2 Dömölk a reformáció korában nem volt anyagyülekezet. Musay Gergely püspök sem említi. Jegyzőkönyveink hallgatnak róla. Népessége csak csekély lehetett s mint ilyen bizonyára Alsósághoz tartozott, amint ezt Edvi Illés Pál mondja a dömölki ev. templom évszázados ünnepének leírásában (Pápa 1844). Az első dömölki evang. lelkész nevét, Laki Jánost az 1674. évi pozsonyi törvényszék jegyzőkönyvében olvasom, akit 1666. Kenyéribe avattak fel lelkésznek. Anyásítása tehát (mivel 1674. 1 Balics L. A r. kath. eh. tört. II. 2, r. 168. 518. Villányi Sz. Vasm. mon. 286. és Pacher D, A dömölki apátság tört. 22. 35. 40. 2 Ostffy-levt. Ker. jkv. 235. Balogh Gy. i. m. 31. Adattár III. 2. 5. 9. 11. Eht. Eml. 269.