Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - IX. Kemenesalja.

Kemenessömjénbe, utóbb pedig Somogy megyébe is átköltöztek. Egyházi jegyzőkönyveink szerint 1695. Berzsenyi Benedek már Magasíban, Berzsenyi János nemes pedig Hetyén lakott. Vasmegye monográfiája szerint Hetyének a XVII. században virágzó evang. gyülekezete volt, de forrásaink csak későn szólanak róla. 1680ban a sennyei lelkész volt Hetyén, aki itt egyházi cselekvényeket is végzett. 1695-ben külön gyülekezet, de lelkésze nincs. Tanítója Hegedűs János. Az egyházlátogatáson jelen voltak Hetyei Zsigmond, Tomsícs János, Berzsenyi János (Johannes Börsön) nemesek. 1706-ban Gazdag István a tanítója. 1725-ben már mint a plebánus által elfoglalt gyülekezet említtetik. (Eht. Eml. 244. 245. 261. 270. 371.) Duka. Dukaí Takách Judit szülőhelye. Földesurai a Takách, Széli és Vidos családok voltak. A türelmi rendelet után Dukaí Takách Ferenc volt Vasvármegye első protestáns tisztviselője. Duka jelenleg Kíssomlyó filiája. Régi egyházi forrásaink, sajnos, nem szólnak róla. (Vasm. mon. 31.) Hosszúpereszteg. Határában egy kolostor alapfalai láthatók, mely a mohácsi vész alatt pusztult el. A XVI. században már evang. gyülekezete volt. R. kath. temploma 1690. épült. 1598ban Miskolczi Gergely, 1614. pedig Zalai Márton volt Hosszúpereszteg lelkésze. Az utóbbit a hívei bevádolták a csepregi zsinaton hivatalának, különösen pedig a beteggyóntatásnak elhanyagolása miatt. 1615-ben már Zólyomi Pált, 1630, pedig Bejczi Györgyöt találjuk itt a lelkészi hivatalban, ki később Alsóságon volt alesperes. A büki zsinaton 1646-ban Szerdahelyi Mátyás képviselte Pereszteget, akit 1622, avattak fel. De erről nem tudjuk, vájjon nem a sopronmegyei Peresztegen lelkészkedett-e, 1651-ben Sárvári Horváth Pál volt H, Pereszteg lelkésze, akit 1646. a veszprémmegyei Varsányba avattak fel. 1653-ban pedig a rendetlen életű Dobronay Gábor lelkész volt itt, ki Nagyölbőről a püspök tilalma ellenére Horváth Benedek főesperes megtévesztésével jött ide, Musay püspök nem akarta Peresztegen megtűrni, de a kerületi jegyzőkönyvbe sajátkezüleg beirt reverzálissal javulást és engedelmességet ígért s így még 1657. ís Peresztegen volt. Musay Gergely 1661-ben az anyagyülekezetek közé sorolja ezt is s 1666. Nigrini Györgyöt avatták fel Peresztegre. 1674-ben pedig Paulini János volt a peresztegi lelkész. 1681. után újra feléledt s Hosszúfalu és Sz. Odorfa (mely ma puszta) volt a filiája. Papjuk nem volt, csupán Fábri Mihály nevű licencíátusuk, ki ellen az volt a panasz, hogy a prédikálás