Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - IX. Kemenesalja.

elhanyagolásával a barmokat őrzi. 1706-ban Galambos István volt a lelkészük, ez azonban r. kath. nőt vévén feleségül egy Rajki nevű tanítójával együtt áttért a római egyházba és gyülekezetét is 1717. körül átcsábította magával. 1725-ben már mint a plebánus által elfoglat gyülekezet említtetik.' Hoszúfalu. Hajagosy Gáspár által épített vára volt, melynek alapjából is ma már csak kevés látható. Földesurai az Erdődyek voltak. 1695-ben Pereszteg filiája volt Sz. Odorfa faluval együtt. Az egyházlátogatás idején mindkettőben oly tanítókat találtak, kik alkalmatlanok voltak hivatalukra. (Eht. Eml. 263.). Bögöte. Földesurai az Erdődyek. Lakói német telepesek voltak, kik teljesen megmagyarosodtak. 1706. Fodor Pál volt a tanítója. De lehet, hogy Fodor a Pecöl melletti Bögötön tanított. (Eht. Eml. 271. 370.) Jánosháza. Vasmegye monográfiája szerint Varsányi Ormuzd János 1396. építtette az ősi várát s tőle vette nevét is. Erdődi Bakócz Tamás bíboros állítólag ezt ís az Erdődyekre hagyta örökségül. Határában a szentpéteri dűlőben a pálosoknak zárdája volt, melynek ma csak az alapfalai vannak meg. A mohácsi vész után az egész mezőváros elpusztult, de újra felépült. 1707-ben is a kurucokat üldöző császáriak felégették. Ifjabb Nádasdy Tamást Zvonarics Imre és Nagy Benedek „Pázmány Pironsági" cimű művüknek ajánló levelében 1615-ben Ugod, Somlyó, Pecsenyéd s egyszersmind Jánosháza urának is mondják. Telekesi Török János pedig Enyingi Török István (f 1618) özvegyét Gersei Petheő Margitot nőül vévén, vele Jánosházát is hozományul kapta. Ily buzgó patrónusok oltalma alatt bizonyára korán alakult itt is evang. gyülekezet. De lelkészei közül csak keveset ismerünk. 1651-ben Angyal György volt Jánosháza lelkésze, kivel a szakonyi zsinaton találkozunk. 1652-ben a Trencsénmegyéből való Egyházfalvi Mihályt avatták fel Jánosházára lelkésznek, ki még 1656. is itt volt, de élete nem volt papi tisztéhez méltó s ezé,rt a büki zsinaton vizsgálatot rendeltek el ellene. Musay Gergely 1661-ben a kemenesalji anyagyülekezetek közé sorolja. És Rátky Menyhértné Telekesi Török Anna 1670 körül Acsádról irt levelében Fekete István püspöktől e

éy J° prédikátort kér Jánosházára, mert az ott levőt, ki „a korcsma fölött prédikál s e miatt a pápisták korcsma hitüeknek gúnyolják őket" nem tűrheti. Rakicsányi Istvánt kívánta volna 1 Eht. Eml. 57. 64. 68. 97. 132. 147. 245. 263. 270. 294. 371. Ker. jkv. I. 100. II. 21. 359. 385. 395. 459.