Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - IX. Kemenesalja.

5-én esperességi gyűlés volt Szergényben. 1713-ben Lénárt Benedek esperes volt a szergényi lelkész, aki negyedszer is házasságot kötvén, Szakmári pápai református lelkésznek az özvegyét vette el s mivel ennek vejét, egy református papot, a szergényi templom szószékére felbocsátott, esperesi hivatalától megfosztották. Nemsokára azután itt halt meg. Utóda M. Hegyfalusi György, az előbbi rozsnyói és devecseri lelkész is szerencsétlenül járt Szergényben, hol öt évig szolgált. Egy nővel való viszonya miatt ugyanis őt is elmozditották esperesi hivatalából. Hegyfalusi idejében 1715. és 1716-ban a jeles Miskei Ádám volt a szergényiek tanítója. 1725-ben Varjú István volt a szergényi lelkész, 1732-ben a gyülekezet elfoglalásakor pedig Perlaky János, aki 1730, még Karakószörcsökön tanítóskodott s elüzetése után Gergelyiben talált új állomást.

1 Magasi. R. kath, temploma nagyon régi. A Magassy, Berzsenyi és Guoth családok voltak régi földesurai. Első ismert lelkésze Pápai János, aki jelen volt 1630. a csepregi zsinaton. Michovini Jakab nevű lelkészével 1646. a büki zsinaton találkozunk. 1649-ben Iváncy Györgyöt avatták fel Magasi lelkészének, ki még 1651. is itt volt 1654-ben Wégh Gergelyt hivták meg a magasiak papjuknak. A nagy üldöztetés idején 1674. a kassai születésű Nicolaides Márton volt lelkész Magasiban, akit 1653. Kenyéribe avattak fel. Nicolaides a pozsonyi törvényszék elé megidéztetvén, ott meg is jelent, de Dimiakovics Péter simonyi lelkésszel együtt ők voltak az elsők, kik a reverzálist aláírták. A gyászos évtizedben is az 1680. évi tanúvallás szerint volt lelkésze. 1681 után újra feléledt. 1695-ben csak Dolgos András nevű tanítójuk volt, de lelkészt is kívántak. Az ez évi egyházlátogatáson Magassy Miklós szolgabíró és Börsöni Benedek kiérdeműlt szolgabíró is jelen voltak. 1706 elején még Rajki János, ez évi aug. havában pedig már Sziládi György volt a lelkészük. 1725-ben Csép György, 1732-ben pedig Záborszky János volt a gyülekezet lelkipásztora. Ez utóbbi 1707. Kenyériben hirdette az igét, Magasiból való elüzetése után pedig Nagy alásony ban kapott új állomáshelyet.

2 Kemenesszentmárton. Régi község. Ettől szokták rendszerint a Radók nemesi előnevét származtatni, amint hogy a család 1 Ostffy-levt. Eht. Eml. 72. 84. 133. 134. 147. 245. 253. 268. 270. 282. 284. 290. 291. 294. 371. Ker. jkv. 325. 427. 2 Eht. Eml. 89. 132. 134. 147. 245. 251. 270. 282. 284. 287. 294. 371Ker. jkv. 22. 328. 359.