Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - IX. Kemenesalja.

később itt is kapott donációt. De a Radók őseit a genealógusok sokkal messzebb viszik fel: az I. András és I. Béla király idejében élt Radó nádorig. A családnak 1502. a győrmegyei Szentmártonban is voltak szőlei és korcsmáltatási joga az újabb időkig. S a szentmártoni előnév már innen ered és 1502 óta használják. A XVI. században Győr, Sopron és Veszprém megyében voltak birtokaik. Radó Péter (neje Tánczos Kata) 1619-ben II. Ferdinándtól kapott cimerlevelet. Ennek fia volt az a Radó János (neje Erdélyi Ágota), aki jegyzőkönyveinkben mint Vadosfa filiának gondnoka tűnik fel 1654. és még 1668. is életben volt. (L, fentebb 92. 1.) A családnak ezóta Vadosfán van kúriája. A régi artikuláris templomban a legutóbbi időkig is megvolt a szép faragványos templomszék a család címerével és „Johannes Radó 1719." felirattal. János fia volt István (neje Mankóbüki Horváth Mária), aki 1725. Kemenesszentmártonra is kapott donációt s ezzel a családot Vasmegyébe ís áttelepítette. E réven is megilleti tehát a Szentmártoni előnév. István fia, nemes és vitézlő Radó László azonban továbbra is Vadosfán maradt és Fábri Gergely püspök idejében volt igen buzgó patrónusa egyházunknak. Mikor Zichy Ferenc gróf, győri püspök 1748, egyházlátogatást tartott az evang, faluban, Radó László házához szállott. A vadosfai vallási zavargásnak is 1751. egyik főoka az volt, hogy Grofft János mihályi plebánus Radó László kertjében akart misézni, ami ellen Radó fia, István erélyesen tiltakozott. E miatt nemcsak Fábri püspököt ítélték hivatalvesztésre, hanem Radó Lászlót is nagy igazságtalansággal 400 forint bírsággal és két évi börtönnel, fiát Istvánt pedig 200 forinttal s hetenként kétszeri böjttel súlyosbított egy évi börtönnel büntették. Az ifjabb Radó a vizsgálat ideje alatt katonáskodni ment Olaszországba, az öreg Radó László azonban félévet töltött a kapuvári börtönben s csak neje Koltai Vidos Éva közbenjárására és 200 forint váltságdíj lefizetése után bocsátották szabadon. Szenvedéseit csak kevéssel élte túl. Ennek a Radó Lászlónak unokáitól, Zsigmondtól (neje Koltai Vidos Zsuzsanna) és Józseftől (neje Mankóbükí Horváth Anna) származik a mostani Radóknak sömjéni és répcelaki két ága.

1 Bizonyára a többi kemenesalji gyülekezettel egy időben fogadta el Szentmárton ís a reformációt, de első lelkészeit nem 1 Vasm. mon. 570. Balogh Gy. Vasmegye nemes csal. 121. Adattár VI. 189. Payr, Fábri G. és a vadosfai vallási zavargás. 34. 57. 78. 81. A templomszék képét lásd : Payr, A vadosfai artikuláris egyház. 9. 1.