Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - IX. Kemenesalja.

Hiányozta Osl Domokos macsói bánnak s a reformáció korában is az Ostffyak voltak földesurai- Ostffy Lászlónak Vas megyében 1524. Asszonyfán kívül Mihályfa, Csehi, Mindszent, Csönge, Pápocz és Hőgyész voltak a birtokai, Ostffy Mihály 1588, határt vonatott Hőgyész és Szergény között, hogy Nádasdy Kristóf özvegyével, Choron Margittal való peres ügyének véget vessen. Első ismert nevű lelkésze Szentmihálfalvai János, akit 1629, Hosztótra Zalamegyébe avattak fel s aki 1646, mint hőgyészi lelkész volt jelen a büki zsinaton. A következő 1647, évben pedig már Fodor Jánost avatták fel ugyanide. Musay püspök 1661, is az anyagyülekezetek közé számítja. 1674-ben Egri Márton volt a hőgyészi evang. lelkész s 1680. is volt lelkésze és tanítója. 1681 után ez is feléledt s 1695—1706. Jeszenszky Pál volt a lelkésze, kiben kifogásolták, hogy csak esperes és nem püspök avatta fel. A XVII. vagy talán inkább a XVIII. század elején Ivánkovics György (lelkész, tanító vagy gondnok) írt Hőgyészről Asszonyfára Ostffy Mihálynak, hogy segélyezzék a gyülekezetüket s karácsonykor a szószékről is hívják fel erre a híveket. 1725-ben Bokányi Józsiás volt a hőgyészi lelkész, ki 1706. még Jánosházán volt tanító. 1732-ben a gyülekezet elfoglalásakor pedig Csurgó György, aki 1706-ban Simonyiban hirdette az igét Hőgyészről való elüzetése után Alsómesteriben feleségének kuriális házában halt meg. (Ostffy-levt. Nagy J. Sopron m. mon. II. 622. Eht. Eml. 70. 82. 133. 147. 245. 252. 270. 271. 284. 294. 371.) Szergény. A Nádasdyaknak és Ostffyaknak volt itt is birtoka. Nádasdy Ferenc Ostffy Mihályt 1590, Sárvárra hívta, hogy vele a Szergény és Mihályfa közt támadt differenciákról beszéljen. Anyagyülekezet volt már a XVI, században is. Első ismert nevű lelkésze 1631-ben Sárvári Draganosics György volt, aki 1642. Szécsényben és 1646, Nemescsóban lelkészkedett. Az 1646. évi büki zsinaton a szergényi lelkész mint távollevő említtetik. 1649-ben Vöröskői Györgyöt avatták fel szergényi lelkésznek, aki később Dabronyban és Tésen igen rendetlen életet élt. 1654. hivatalától is megfosztották. (Lásd fentebb a 180, 1.) Musay püspök is 1661-ben mint anyagyülekezetet említi Szergény t. 1674-ben a pozsonyi idéztetés idején a szergényiek eltitkolták lelkészük nevét. 1695-ben csak tanítójuk volt, Benedikti János, akit 1696ban lelkészüknek is felavattattak. 1706-ban Dénes István volt a lelkészük, akit 1695. Bobán találunk mint tanítót. 1711. márc.