Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - IX. Kemenesalja.

ígért a gyülekezetnek. 1706-ban Cseh György volt a csánigi és laki lelkész és Boros Mihály a csánigi tanító. 1725-ben már Répcelak az anyagyülekezet és Csánig a filía.' IX. Kemenesalja. Kemenesaljáról, melynek a dunántúli evang. egyházkerület történetében oly kiváló szerepe volt, forrásaink aránylag későn és csak keveset szólanak. Egyházlátogatási jegyzőkönyvünk Kemenesaljáról az első időszakból nem maradt fenn. Csak az iváni zsinat 1603-ban említi külön e néven („ecclesiae Kemenesallyenses") kemenesalji gyülekezeteinket s Magyari Istvánt, a jeles főesperest és Cziczak János egyházkerületi jegyzőt küldte ki ezeknek meglátogatására. De már az sem bizonyos, hogy ez a vizitáció tényleg megtörtént-e. Csak Miskéről tudjuk, hogy 1605. az esperes látogatta itt az egyházat, mert püspöke nem volt akkor a kerületnek. A fiatal és e téren oly buzgó Kis Bertalan püspök sem vizsgálta meg Kemenesalját. Legalább jegyzőkönyv vagy más feljegyzés nem maradt róla. így csak a Concordia könyvét aláírt lelkészek jegyzékéből és az eleinte oly szűkszavú kerületi jegyzőkönyvből vehetünk némi tudomást Kemenesaljáról. Az első püspök, akinek 1660. évi kemenesalji egyházlátogatásáról tudomásunk van, a már öreg Musay Gergely volt. Alig lehet feltételeznünk, hogy már korábban is ne jártak volna itt ily célból püspökeink vagy az esperesek. De jegyzőkönyveink erről nincsenek. Megengedjük, hogy a püspöki felügyelettel és ellenőrzéssel szemben — különösen ott, ahol nem jól gazdálkodtak — volt bizonyos idegenkedés a lelkészekben és a patrónusokban, amint ennek nyomaival a közeli gyülekezetekben is (Felső- vagy Károlypatyon, Répceszentgyörgyön és Alsószelestén) találkozunk, de azért a kerület alaptörvényei által elrendelt egyházlátogatások még sem maradhattak el. Püspökeink a csepregi kollokvium óta Kemenesalja számára is avattak fel lelkészeket. Es az egyházkerületi törvényszék kemenesalji lelkészek felett is itélt, amint ezt Lindvai György sitkei lelkész esete már 1600. mutatja. Az egyházmegyei illetőség dolgában is igen változatos Kemenesalja története. Az 1603. évi iváni zsinat határozata 1 Ker. jkv. II. 470. Eht. Eml. 98. 244, 246. 270. 271. 370.