Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - VIII. A hegyháti és rábamenti gyülekezetek Vas megyében.

és Vámoscsalád községekkel együtt a Jaák nemzetségnek. Régi templomát Mindenszentekről nevezték. 1565-ben itt is a meggyilkolt Csombord Mátyás volt birtokos. Régi földesurai a Kisfaludy, Niczky, Vidos, Guary és Radó családok voltak. (Vasm. mon. 28. 178.) Már a XVI. században elfogadta Csánig is a reformációt. Reczés János csepregi főesperes 1591 után itt lelkészeket is avatott. Erre nézve mondják a hívek és egyházlátogatók, hogy a csánigiak „perpetuo magán fárások" voltak s ennek bizonyságául említik: „Ez farában szenteltettenek is egyházi emberek Reczés János idejében, László Benedek attyafiát és Joannes Rubert." És Schmal A. Vita Superint. művében ezt olvassuk: „Joannes Retzes, qui circa 1590. visitabat ecclesias TransDanubianas et Ministros ordinabat, et speciatim Benedictum Laszlay et Johannem Rubrum in ecclesia Csanigiensi." Beythe István visszavonulása után tényleg az esperesek is ordináltak, miként ezt a régi agendai formula is bizonyítja. Ruber János Széplakon volt 1596. lelkész, És a csánigiak 1633. a templomnak egy olyan régi kelyhéről emlékeznek, melyet már Győr vészese (1594) előtt tulajdonított el Zeles András nevű polgártársuk, aki ezt állítólag marha árában adta a Rábán túl lakóknak s így került Vas zárra, (Fabó, Mon, I. 83, Eht. Eml. 54.) Csáníg régi lelkészeit nem ismerjük. 1633-ban úgy látszik, ezt is a niczki lelkész gondozta, mert ennek egyházlátogató jegyzőkönyvét is a niczki patrónusok, Kisfaludy Pál, Mihály és Gáspár, Keczer János és Niczky László írták alá. A gondnok Molnár János, a bíró Gömböcz István, az esküdtek Zeles Miklós, Tömből György és Bertalan voltak. Lelkészük most azért nincs, mivel maguk elégtelenek annak eltartására „hanem tempore mikor elegendők lennének tarthatnak, mint perpetuo magán való fárások". A parochiális ház a többi házak rendiben a templommal átellenben volt, 12 hold föld és 8 kasza alja rét tartozott hozzá. A helyes polgárok itt is egy köböl búzát adtak. Temetés után a lelkész — amint mondják — „ha az torban mégyen, lakjék jól". (Adattár VI. 109.) A niczki gyülekezet megszűnte után Csánig lett anyaegyházzá. Musay Gergely püspök Répceszemerén 1659. jan. 28-án Horeczki Istvánt már Csánigra avatta fel lelkésznek. 1668-ban pedig Draszta György volt Csánig lelkésze. S a nagy üldözés után új életre kelve 1695. Iványí Mihály volt a lelkésze és Répcelak a filiája. Kisfaludy Mózes temetőt és parochiális telket