Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - VIII. A hegyháti és rábamenti gyülekezetek Vas megyében.

jövendő lelkészek kárára nem engedhette el. Menyegzőkben a lakodalmasok a lelkészt itt is „czéhes társuknak tartották", de a vizsgálók ezt megtiltották, mert illetlen dolog. Az iskolaházra már nem ís emlékeznek a hívek. Ügy hallották, a prédikátor háza mellett való puszta lett volna a helye, de házat rajta soha nem tudnak. Mestert mindazáltal tartottak „hol együtt, hol másutt". Volt elég szerény fizetése és három kasza alja rétje az „Sytterben", 1640. márc. 7. Kis Bertalan püspök, Ságodi Gergely esperessel és Kola István niczki lelkésszel jött Vámoscsaládra, hogy Sándor Péter és Cseh Imre céhmesterek számadását megvizsgálja. Némi pénzzel és gabonával adósok is voltak, de ennek egy részét is elengedte a gyülekezet „mivel igen híven forgolódtak a templom építésében, sőt a magukéból is költöttek a mesteremberekre". E szerint 1633. és 1640. között templomot építettek, vagy legalább is javítottak, Nádasdy Ferenc hitehagyása után Vámoscsaládról is elűzte a lelkészt s a hívek a linci békekötés után nagyon csúfosan viselkedtek, 1646. nov. 11-én ugyanis, mikor Czíráky Ádám vezetése alatt a kir. küldöttség náluk járt, ennek kérdésére azt felelték, hogy már az első küldöttség visszaítélte nekik a templomot, de ők továbbra is ott tartották a plebánust, időközben áttértek s továbbra is r. katholikusok akarnak maradni. Erre a bízottság meghagyta náluk a plebánust minden egyházi jövödelemmel együtt.

1 Niczk. Régi község a Rába mellett, amelytől itt válik külön a Kis-Rába, Plébániája a XIV. századból való. Neve már 1328. mint „Egházas Nyck" fordul elő. Templomát Szent Miklósról nevezték. Innen vette nevét az ősi Niczky család, mely a Jaák nemzetség Ebed ágából vált ki. Ebed fiainak IV. Béla már 1267. adományozta Niczket. A Niczky nevet János mester 1395. vette fel. A község régi földesurai tehát a Niczkyek, kik a reformáció korában szintén protestánsok voltak. De a Kisfaludyaknak és Rajkyaknak is voltak itt birtokaik, akik szintén evangélikusok. Rajky László 1595. bérbe vette nővérétől, Rajky Annától, Ostffy Mihály özvegyétől, ennek Niczken levő birtokát; s ugyanő Níczken épült nemesi kúriáját 1626. eladta Niczky Ferencnek. Niczky Ferenc és Eőry Zsigmond Bethlen Gábor idejében 1620. Kőszeget 3 hétig tartották megszállva. Niczky Benedek és Boldizsár 1631. 1 Adattár VII. 104. 106. VI. 69. 100. 149. Eht. Eml. 136. 147. 148. Farkas S. Csepreg tört. 300.