Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - VIII. A hegyháti és rábamenti gyülekezetek Vas megyében.

Sajtoskálon ís patrónusok voltak. 1663-ban Niczky Gáspár és Akács Péter a török ellen vezették a nemesi felkelést. Niczky Kristóf hétszemélynök majd országbíró, 1765. grófi rangot kapott. 1596-ban Kóla János volt a niczki lelkész, ki az elsők közt írta alá a Liber Concordiae iratait s Horpácson, 1608. Szentandráson, 1610. után Vámoscsaládon lelkészkedett. 1603-ban Koszorús Mihály volt a niczki lelkész, kit az iváni zsinat távolmaradása miatt 3 magyar forint birsággal büntetett. A csepregi zsinat 1602. bizonyára ezt a niczki lelkészt ajánlotta Sopron megyébe a lÖvőieknek, akik azonban nem fogadták el. Az 1603. évi ivání zsinat határozatából Magyari István esperes és Cziczak János ker. jegyző Níczken is tartottak egyházlátogatást. A niczkiek emlékeznek egy Farkas nevű papjukról is, akinek idejében veszett el az ostyasütőjük. Talán Bársony Farkas volt ez, aki Hegyfalun ís lelkészkedett. 1628—33-íg Győrvári Ferenc volt a lelkészük. 1632-ben a niczki templomban avatta fel Kis Bertalan püspök a sárvári születésű Sartoris Gergelyt, aki 1633. Terestyénfán volt lelkész. Az egyházkerület 1634. Rudnai Imre lelkészt rendelte Niczkre. 1640—1646-ig Kola István volt a niczki lelkész, akit 1654. Beleden és 1663. Rábahidvégen találunk. Níczknek 1646 után nem ismerjük több lelkészét. Kis Bertalan püspök 1633. évi márc. 8-án tartott egyházlátogatást. A lelkész ekkor Győrvári Ferenc, a gondnok Tóth Balázs, a bíró Fábry György volt. Megjelentek a patrónusok közül is Kisfaludy Pál, Mihály és Gáspár, Keczer János, Niczky László és Rajky László. A filiában Répczelakon is Kisfaludy Mihály és Kisfaludy Ezékiel voltak a patrónusok. A templomnak más ingatlana nincs, mint az a rét, melyről a vizsgálók in gravaminibus emlékeznek, mivel azt most Niczky László használja. De van két aranyozott rézkelyhe patinával és 4 keszkenyővel. Ezek közül egy igen régi, selyemmel varrott és már szakadozott, boldog emlékezetű Niczky György adománya, a másik keszkenő fekete patyolat, selyemmel varrott, Kisfaludy Mihályné Spékei Zsuzsanna ajándéka. Ugyanaz adott az oltárra is egy igen szép recés felső abroszt. A harmadik patyolat selyem kendőt, néhai Bánffi Zsófia Kisfaludy Balázsné adta, a negyedik „gallos fekete selyemmel aranyozott keszkenőt" Niczky Lászlóné. Az oltárra való ékességet pedig — középen cricifixum, felül a resurrectio — Kisfaludy Pál építtette a maga költségén. A templomban most már „az boltoktúl" (sírboltok miatt) benn nem lehetett temetkezni.