Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - VII. A vend gyülekezetek a Széchyek és Batthyányak urodalmaíban.

külön-külön megállapított szolgálmányokkal és pedig Széchy György, Miklós, Tamás, Dénes, István és Mihály jobbágyai voltak ezek. Tehát sokan voltak a Széchy testvérek mint földesurak. A jobbágyok akkor is külön segítséggel tartoztak a lelkésznek, ha ennek családjában esküvő vagy keresztelő fordult elő. Stólát még a házasulandók kihirdetése után is fizettek, 4 dénárt. Két filiája volt Kozmadombja és Szentlénárd. Ez utóbbi helyen, mikor „pametuvát jár" a lelkész, az egész farában minden háznál egy disznóláb, egy cipó kenyér, egy tál zab, egy marok szösz és egy pénz jár neki. Három kehely és egy ezüst kereszt volt a mostani Terbocs lelkész kezelése alatt, de ezeket egy barát ellopta. Terbocs két ezüst kelyhet vett helyettük. A rektor itt is annyi fizetést kap, mint a többi gyülekezetben s ezenfelül harangozásért „contra tempestates" minden szőlős embertől egyegy pint zavaros mustot. Terbocs még 1646-ban is esperes-lelkész volt Felsőlendván, 1651—55. azonban már Geöde György az utóda, akit 1632, Dolíncra avattak fel. 1671-ben még Széchy Dénes özvegye, a türelmetlen Draskovich Sára levelez Felsőlendváról és vádolja be a szenttrinitási papot. Fia Széchy Péter 1672. űzte el innen az evang. lelkészt.

1 Vízlendva-Szentgyörgy. Gótikus temploma a XV. századból való. Széchy Tamás idejében itt még református gyülekezet, sőt külön vízlendvai református esperesség is volt Szenttrinitas, Szentbenedek, Lak, Velemér, Szentgyörgy völgye, Turnisce (a Muraközben), Martyánc, Szécsiszíget, Muraszombat (orthodoxa) és Hódos gyülekezetekkel. Szentgyörgyön 1612—1616. Perlaki Márton ref. esperes volt a lelkész s utódjának, Bereczky Péternek 1619-ben kellett innen eltávoznia. De a református mellett már 1599 óta evang. lelkészek is voltak itt, kik az adójegyzékek szerint szokatlan nagy adót, évi 5 forintot fizettek. Evang. lelkésznek ide 1612. Kanizsai Jánost avatták fel, aki még 1627. is itt volt. (Ennek öccse vagy fia Kanizsai Farkas János szenttrinitási lelkész 1625 óta). 1646-ban Krisán Tamás, a későbbi muraszombati esperes, 1652-ben pedig Rakicsány István volt a szentgyörgyi lelkész. A lelkészi járandóságokat itt még Széchy Tamás harmadik ielesége, Forgách Margit állapította meg. A füxlincí hegyi szőlőkről quindecima járt a lelkésznek. Kelyhük kettő volt. Akit a temp1 Egyet, levtár I. a 7 ; 77. és 196. Eht. Eml. 64. 73. 102. 121. Adattár VII. 105. 107.