Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - VII. A vend gyülekezetek a Széchyek és Batthyányak urodalmaíban.
egyházkerület 1639. Légrádra rendelte a kiközösített Ládonyi Ferenc utódául s midőn 1643. Semptei Benedeket küldték oda, Ugyanakkor Szveticsnek is irtak levelet. Szvetics nevű családot később Kőszegen találunk. Majdnem hihetetlen, hogy Széchy Mihály 1631. a református Kanizsait hívta volna meg udvari papjának. (Eht. Eml. 107. 129). Szvetics udvari lelkész mellett Muraszombaton 1627. a városi pap (minister oppidanus ad templum S. Nicolai) Gederóci János volt (bizonyára vend), akit 1616. Csepregen a muraközi Stridóra avattak fel. Az egyházi szántóföldek, rétek és szőlők jövödelmet ez élvezte. A városi hívek egy-egy ekével 12 közt szántottak neki. Szent Gál napján a városi helyes polgárok e éy _e áy kappant adtak, a ludfiak dézsmája is kijárt, valamint stóla még az egyházkelőktől és gyónó betegektől ís. Hat kelyhe volt a gyülekezetnek a hozzátartozó tányérokkal és egy monstrantia is. A rektornak az iskolás gyermekek az 1. és 2. esztendőben minden kántorra 32 dénárt, a következő években pedig 50 dénárt fizettek. Ezen kívül minden gyermek tartozott még egy-egy szekér fával, Szent Gál napján egy kakassal vagy kappannal, minden vásárkor hozott minden gyermek egy hűvel kést vagy ehelyett 3 garast. Szabó Gyurkó és Moravcsák Mihály voltak a céhmesterek. Idetartozó községek: Rakicsán (Poppel Éva birtoka), Borhida, Csernadóc, Vesica, Polona, Csernec, Szvetahóc, Barkóc, Korong Buzine, Lukasóc. A muraszombati lelkészek közül ismeretes még Krisán Tamás, aki 1626. avattatott fel Szenttrinitásra, 1646-ban vízlendvaszentgyörgyi lelkész volt, 1651—61. pedig Muraszombaton esperes. Kanizsai P. János 1631: egy Deli János nevű gazdag birtokost is említ Muraszombaton, akinek minden vagyonát a református Nádasdy Imre szerezte meg a házassága révén. 1 Fclsőlendva. Régi gótikus templommal és régi várral. Fel van sorolva 15 más községgel az 1599. és 1601. évi dikális összeírásokban, mint Hertelendy Mihály főbíró járásához tartozó község. Már evang. lelkésze volt ekkor is, ki 1 forint évi adót fizetett. Felsőlendvát a reformátusok soha sem vallották a magukénak. Első ismert lelkésze Terbócs János, akit Klaszekovics István püspök 1616. május 5. avatott fel Felsőlendván. Még 1627. is az egyházlátogatáskor itt volt s ekkor már esperes. Itt a paróchíához már jobbágyok és zsellérek is tartoztak 1 Eht. Eml. 64. 69. 110. 118. 129. 132. 148. Thury E. Ehker. tört. 209. és 322. 1. Ker. jkv. 178. 222. 260.
