Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - V. A Batthyányak urodalmai Vas megyében.

tói körülvéve. Régi lakói neveik szerint székelyek s a németújvári és borostyánkői várak közt lakó határőrök (speculatores) voltak, kik még az Árpádok idejében telepíttettek ide az u. n. Őrségbe az osztrák hercegek becsapásai ellen. Már IV. Béla, V, István és IV. László királyoktól kiváló szabadalmakat kaptak, melyeket Róbert Károly 1327. megerősített s a határőröket az országos nemesek közé sorozta. Régi kiváltságaikat Rudolf 1582. és II. Mátyás is 1611. megújította. De a Batthyányak mint főkapitányok lassanként mégis bizonyos földesúri jogokat szereztek felettük. A reformáció korában ők is Luther majd Kálvin tanaihoz csatlakoztak. Az 1599. évi adójegyzék szerint Felsőőrnek ekkor már prot. lelkésze volt, ki 2 forint évi adót fizetett. 1619-tól 1623-ig Eőri Ferenc volt a lelkésze, aki 1622 és 1625 között evang, hitvallásainkat irta alá, 1627-ben pedig Gyűdi Ventei Jakabot avatták fel ide, aki 1628-ban is itt lelkészkedett. Felsőőrt is a németújvári esperesség rohonci és szalonaki német traktusába osztották be a reformátusok. De voltak innen származott evang, lelkészek ís, mint például Eőri Péter horpácsi lelkész 1611. és Eöry György szentandrási lelkész 1648, Es Sz. Fekete István püspöknek is Eőri Mihály nevű tanítványa irt hálás levelet Dasztifaluból 1670. 1647-ben még megvolt a vallásgyakorlatuk, mert templomuk nem szerepel az elfoglalt templomok között. Az 1681. évi sérelmi jegyzék szerint Tormásy Péter vasvári prépost 1663. nov, 1-én (nem 1673?) 500 német fegyveressel foglaltáéi a református templomot és egyéb egyházi javakat, A lelkészt, tanítót kifosztotta, elűzte, a papíakot pedig földig leromboltatta, az esküdteket pőrére vetkőztette s szakálluknál fogva hurcoltatta egy üres pincébe. Itt az első két században csak a reformátusoknak volt anyaegyházuk, artikuláris helyül is ezt jelölték ki számukra,

1 Oriszíget. Régi őrségi nemes magyar község. Lakói mint a felsőőriek, határőrök és székely eredetűek lehettek. Kevés kivétellel ma is evangélikusok. Itt is valószínűleg a Batthyányak szereztek földesúri jogokat. A reformációt bizonyára már a XVI. században elfogadták, de lelkészeit csak a későbbi időkből ismerjük. Ilyen volt Telekesi Benedek 1651, óta, kit a püspök már az 1655. évi egyházlátogatáskor is megdorgált restsége és 1 Vasm. mon. 33. 395. Thirring G. i. m. 208. Adattár VI. 48. VII. 104. VIII. 22. 31. 53. IX. 48. 95. 97. 103. 109. Payr, Eht. Eml. 61. 68. 132. Das vcrwirrte Ungerland 1683. 391. Payr, Sz Fekete István 47.