Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - V. A Batthyányak urodalmai Vas megyében.

reformátusok zsinataira jártak el. Keczius még 1627. eltávozván, a kedvéért idejött stájer hívek is elhagyták Hidegkutat. Musay szerint Batthyány Ádám Hidegkutról is elűzte a lelkészt. Az 1650. évi panaszlevél szerint Bokor és Nyirő, a gróf tiszttartói 300 forint büntetés terhe alatt parancsolták meg, hogy lelkészüket 3 nap alatt elbocsássak. Físztrovích György püspök 1665. még Hidegkútra avatta fel Eckhart Keresztély magisztert.

1 Királyfalva (Könígsdorf). Régi falu a stájer határszélen. Ma Körtvélyes (Eltendorf) filiája. Musay a Batthyány Ádám által elfoglalt gyülekezetek közé sorolja. De a XVII. század második felében is több lelkésze volt u. m. a löbensteini születésű Bauer János Erhard (Variscus) 1653. a linczi születésű Goldl Gergely 1654. a sziléziai Arelából való Glauck Benedek 1665. Gerber Sámuel 1666. és az osztrák Offenhausenból való Weiszbeck János 1668. (később pozsonyi lelkész). Több filía tartozott hozzá (et adjunctae), ezek közt bizonyára a mai Körtvélyes anyaegyház is. (Eht. Eml. 88. 89. 95. 96. 98. 150. Ker. jkv. 393. 433.) Rábakeresztúr. (Heiligenkreuz, Sancta Crux, Szentkereszt, a ref. jkönyv Keresztúrnak mondja.) Régi nagy község. Stájerország felől ez volt az első nagyobb postaállomás. Ennek temetőjében hantoltatta el Montecuccoli a szentgotthárdi csatában elesett törökök egy részét, Pathay István püspök 1616. a neuburgi Richardy Mihályt avatta fel ide, ki még 1620. is itt volt. 1623—1627, pedig Seffler János volt a keresztúri lelkész. Később evang. lelkészei voltak. Az 1646, évi büki zsinaton is Balogh Miklós, akit Kis Bertalan püspök 1631. Szentivánfalvára avatott fel, mint rábakeresztúrí lelkész említtetik,

2 Felsőrönök (Ober-Radling apud S. Emericum), Nagy falu a gráci vasút mellett. Valószínűleg azonos a református jegyzőkönyvekben említett Szentimrével. 1618—1625-ig a Meissenből való Borner Péter (Limensis vagy Haynensis Mysnicus) volt a lelkésze, aki 1625, tanuként szerepelt a Graul Ernhold, szentkúti lelkész ellen való perben. Ez még a reformátusok gyűléseit látogatta, jóllehet Csepregen 1616, máj. 5. Klaszekovics István püspök avatta fel és a Concordiae Formulát is aláírta. Az 1652. évi egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint a Szent Imréről nevezett templom ekkor már a r. katholikusok birtokában volt s Hauszler Mihály nevű lelkészük magánházban prédikált. 1653. nov. 11, a 1 Adattár VIII. 22. 31. 53. IX. 61. 98. Payr, Eht. Eml. 95. 150. Loserth III. 726. 789. Ker. jkv. 347. 2 Adattár VII. 157. VIII. 31. 52. 73. IX. 54. 61. 98. Payr, Eht. Eml. 72. 132.