Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - V. A Batthyányak urodalmai Vas megyében.

röjtöki zsinaton Musay püspök avatta fel Rönökre Witthanius Mihály (Biberaco—Svevus) német lelkészt. 1657. jun. 12. pedig a nagygeresdi zsinaton az erdélyi Benedictí Györgyöt. Musay ezt is a Batthyány Ádám által elfoglalt egyházak közé sorolja.

1 Szentkút (ad Fontem Sacrum, Heiligenbrunn). Musay püspök ezt is Batthyány Ádám által elfoglalt gyülekezetnek mondja. A lelkésze 1618—19. Summerauer Kristóf volt. Bizonyára testvére a pergelini lelkésznek Summerauer Jánosnak s mindketten evangélikusok. 1624. pedig Graul Ernhold volt a szentkúti lelkész, aki a németujvári lelkészek vetésébe ís bele vágta a sarlóját s oly garázda magaviseletű és összeférhetlen volt, hogy kartársai a németújvári német paplakból éjjeli időben, midőn Batthyány Ferenc kis fiának, Gábornak temetése alkalmából voltak együtt, kidobták és megverték. Németujvárott 1625. jul. 1. volt ez ügyben gyűlés, ahol Lang Farkas rohonci esperes is kemény vádakkal illette Grault és súlyosan megbüntették.

2 Rábaszentmárton. Régi német község, ma Vasdobra szórványhelye. Földesurai a Batthyányak (Poppel Éva) voltak, de református lelkészt ide nem hoztak. Az 1599. és 1601. évi adójegyzékek szerint ekkor már evang. lelkész volt itt. A Concordiakönyv aláírói közt 1615. Dravecz Ferenc, 1648-ban Benkovitz Márton említtetnek mint szentmártoni lelkészek. (De lehet, hogy ezek a muraközi vagy kemenesalji Szentmártonból valók.) 1629. máj. 19-én Batthyányné Poppel Éva Loscher Mátét hívta ide lelkésznek (ad S. Martinum in confiniis Styriae trans flumen Raab in inferiori Trosen), aki még az 1652. évi egyházlátogatáskor is itt volt. A körmöcbányaí Praetorius Henriket Musay püspök 1657. jun. 14. már bizonyára Rábaszentmártonra (ad S. Martinum) avatta fel s még 1661. is a meglevő anyaegyházak közé számítja.

3 Németszentgrót (Gerersdorf, S. Gerardus). Kukmér közelében. Régi kolostor nyomaival és savanyúvíz forrással. A plébánia levéltárában régi okmányok, könyvek és krónikaszerű feljegyzések. 1618-ig Homoki Lukács volt itt az első ismert nevű lelkész, akinek azonban már a következő évben távoznia kellett. Homokinak Szentgróton sok baja volt. Pomperics Mihály csémi lelkész 1618. bepanaszolta a szentlőrinci zsinaton, hogy alaptalanul vádolta őt bujtogatással és ellene való áskálódással. És ugyanitt 1 Adattár VIII. 22. 31. 51. IX. 54. 78. 98. Payr, i. m. 65. 88. 150. Ehlátog. jkv. 1652. Ker. jkv. 407. 457. 2 Adattár VIII. 22. 31. 52. IX. 60. 77. Payr. Eht. Eml. 61. 150. 3 Payr, Eht. Eml. 64. 83. 91. 147. 149. 150. Ehlátog. jkv. 1652.