Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - IV. Pápa, E. Török Bálint városa és a veszprémmegyei egyházak.

Koppány. A veszprémmegyei Koppány, a bakonybéli apátság történetében említtetik. Midőn Thurzó Gergely zalavári apát 1508. ápr. 10. mint vizsgáló biztos Bakonybélben megjelent, csak három bencés volt a zárdában s a koppányi jobbágyok vallották, hogy a mostani Jakab apát kifogástalan életű, de az elődje, Balázs sok rossz dolgot művelt; a zárda legfontosabb okleveleit elvitte, a zárdába leányokat bocsátott be s a jobbágyok becsületes feleségeit gyalázatos szavakkal illette ; ezenkívül pedig a zárda több jószágát is elidegenítette. A zárda már düledezett is. A reformáció korában itt is alakult anyagyülekezetünk. Szentgróti Benedeket Zvonarics Mihály püspök 1623. ide avatta fel lelkésznek és Musay püspök 1661, Devecser és Ajka között Koppányi is az anyagyülekezetek közt említi. (Békefi 189. Eht. Eml. 68. 147.) Dabrony. Templomát a paplakkal és minden jövődelmével Alfonz páter, a pápai pálosok' vikáriusa foglalta el s lelkészüket is elűzte 1638 és 1646 között. A többi 90 között az 1647. évi VI. törvénycikk rendelte vissza a dabronyi templomot ís, így tehát bizonyára a legrégibb gyülekezetek közül való. Az 1629. évi református jegyzőkönyv ezt is a tőlük elfoglalt gyülekezetek közé sorozza. A község földesurai a pápai pálosok voltak, akik időnként sok alkalmatlanságot szereztek az evangélikusoknak. Lelkészeit csak a XVII. század második feléből ismerjük. Berzeviczi Lajos pálos vikárius levele szerint az evang. lelkészt 1666. bűnös életmódja miatt ők távolították el s két év múlva csak oly feltétellel engedtek Dabronynak ismét lelkészt hívni, hogy Alásony mint filía csatlakozzék hozzájok s lelkészüket előzetesen pápai rendházukban, mint földesuraik előtt bemutassák. Berzeviczi szerint Alásony és Szalók mintegy 50 év óta filiája már Dabronynak, mindkét falú szegény és a háborúban is sokat szenvedett. Dabronynak csakugyan volt egy rendetlen életű lelkésze, Vöröskői György, aki 1650. körűi itt egy szabálytalan esketést is végzett, de ez hamarosan Tésre távozott és már 1654. hivatalát vesztette. Szenczi Fekete István 1670. szept. 10. az asszonyfalvai zsinaton Szmetana Andrást avatta fel dabronyi lelkésznek. Pozsonyba pedig 1674. Reyczy (Rajkí vagy Beyczi) András lelkészt idézték meg innen.

1 Nagyalásony. Szintén anyaegyház volt. Berzeviczi pálos 1 Eht. Eml. 98. 204. Spat. Fűz. 1863. 553. Hist. Dipl. App. 24. Ker. jkv. 404. 427. 428.