Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - IV. Pápa, E. Török Bálint városa és a veszprémmegyei egyházak.

barát nem mondott igazat. 1631-ben Almási György volt a lelkésze, kivel tanúbizonyságul (testis vocationis) László Tamás ment el a csepregi zsinatra. 1640-ben Hídvégi Mihály a lelkész, ki jelenvolt a reformátusok köveskuti zsinatán; 1660-ban a muraszombati Fábri János, 1666-ban Polkráb (Porkoláb) János, 1674ben pedig Újlaki János a lelkész. 1670 körül az alásonyiak külön levélben kérték a püspököt, hogy falujok anyaegyház maradhasson. A pápai pálosok követelése később, úgylátszik, teljesült, mert 1695. Alásony már mint Dabrony filiája szerepel a kemenesalji esperességben.

1 Ajka. Már 1228. van Tamás nevű miséspapja. Templomát Remigius tiszteletére szentelték s volt harangtornya is. Az Ajkay család származási helye. Ajkay György az egyház kelyhét apjának, Péter Istvánnak temetésére elzálogosította, de megígérte, hogy 1304. ápr. 24-re visszaváltja. A család később nagyon szétágazott. 1426-ban Ajkay Péter, László és Miklós kaptak adománylevelet Ajka községre. Egyháztörténetünkben Ajkay Ambrus fia, Péter szerepel (feleségé Hettyey Piroska), ki 1631, jelenvolt Répceszemere vizitációján és Káldy, Szemerey, Halasy nemesek mellett, mint 65 éves nemes említtetik. Később az Armpruszter vagy Puzdor családnak van itt birtoka. Musay püspök 1661. az anyagyülekezetek közé sorolja, de evang. lelkészét, Skulteti Jánost csak 1666-ból ismerjük. A pozsonyi törvényszék jegyzőkönyve szerint 1674. Csajtai János volt a lelkésze. 1681 után ez a gyülekezet is feléledt. 1695-ben Solnai Sámuel volt a tanítója s első lelkésze a XVIII. században Solnai Jeremiás, ki 1677 óta Kajáron, Beleden, Vásárosfalun és Vaálon volt tanító s 1706-ban Pilárik István püspök avatta fel Selmecbányán. Asbóth János kemenesalji esperes 1695, már mint anyaegyházról szól róla, de akkor nem volt lelkésze.

2 Külsővath. A veszprémmegyei mellett egy Vath (vagy inkább Váth) Vasmegyében is van Acsád közelében s Musay szerint 1661. mind a kettő anyaegyház volt. Azért nehéz lesz a kettő között különbséget tennünk. (A nevét többféleképen irják: Vat, Vath, Vatt). Győrvári Ferenc 1612. volt vathi lelkész, akivel 1628. Niczken és 1634. Ivánban találkozunk ismét. 1614-ben Hollósi János, 1630-ban Somogyi István volt a vathi lelkész. 1 Eht. Eml. 72. 93. 96. 245. Egyet, levtár I a 7. 174. Thurí E. Dtuli Ehker. tört. 293. Ker. jkv. 14. 27. 490. 2 Békefi R. 67. 1. Balogh Gy. Vasvármegye nemes csal. 2. 1. Adattár VI. 74. 75. Ehtört. Eml. 97. 147. 245. 256. Hrabovszky Gy. Presbyterologia II. 242.