Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.

János József kőszegi német lelkész 1659. febr. 5, bevádolta, mivel a Lékán tartózkodó Leyser nemes úr előtt Laymar úgy nyilatkozott, hogy ő soha sem fogja elhagyni híveit, miként a kőszegi lelkész elhagyta, sőt Bozsokon is (ahol előbb Daníelis volt a lelkész) a szószékről arra inté a rohonciakat: olyan alkalmas lelkészt kérjenek Istentől, aki nemcsak eljön hozzájuk, hanem náluk ís marad. Ez ügyben Vigebius János rőtfalvi és Bayer Mihály állásnélküli lelkészeket is kihallgatták tanúkul s Laymart arra ítélték, hogy Daníelistől bocsánatot kérjen. Utolsó ismert lelkésze Bónyának Graumann András volt, kit 1659. szept. 8. avattak fel. Bizonyára ez volt az, akit Nádasdy 1660. a lékai bíró által űzetett el. Ez ugyanis fegyveres kísérettel erőszakkal tört be a templomba, nemrégiben szerzett harangjukat Lékára vitette, az oltárt, szószéket, padokat összeromboltatta s másnap a lelkészt gyalázatosan kiűzvén, a templomot az összes egyházi javakkal elfoglalta.

1 Kőhalom. (Répcekőhalom, Steinberg). Régi község, már 1223. mint Steinperch említtetik. 1411 óta a Kanizsaiak birtoka s Léka várához tartozik. Két filiája: Felsőlászló (Oberlosdorf) és Dörfel. Lelkésze, Martinus Kamo (ex Steinberg) 1579. jelen volt a szombathelyi zsinaton, de ebből még nem következik, hogy r. katholikus maradt volna. Beythe István püspök, Reczés János esperes, Pathay István és Thokoich György lelkészek 1591. jan. 11. Dörfélben adtak bizonyság levelet arról, hogy Zakach Vince soproni polgár leányát nem Hayas András, hanem Frankovích Gergely soproni orvos jegyesének kell tekinteni. Második ismert lelkésze Kőhalomnak Pythiraeus Gergely már határozottan evangélikus, ki jelen volt a csepregi kollokviumon és 1591. jún 3. ennek jegyzőkönyvét is mint kőhalmi lelkész írta alá, de 1596. már Németkeresztúron találjuk. Utóda, Metzler Ádám Eislebenből a mansfeldi grófságból való (natione Islebiensis ín comitatu Mansfeldiense) tehát Luthernek földije volt. Az adólajstrom szerint a kőhalmi lelkész 1595-ben 1 forint évi adót fizetett. Reczés János esperes 1596. ápr. 1-én járt Kőhalmon egyházat látogatni. Az 1603. évi iváni zsinat pedig Muraközi György esperest és Kőszegi Balázs csepregi lelkészt küldte ki a Lékához és Borsmonostorhoz tartozó egyházak látogatására. 1621-ben Opsner Kristóf (Remlingensís Francus) volt a kőhalmi lelkész, 1628-ban Henrid János és 1630-ban Holler János. Ez utóbbinak jelen1 Eht. Emi. 82. 89. 92. Hist. Dipl. 74. 109. Payr, Sopron eht. 408. Schmidt K. J. Pozsony eht. 83. 1. Ker. jkv. 473. 489.