Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.
létében Kőhalom és Felsőlászló képviselői: Chrístoph János, Faymann András, valamint Pór Mihály, Winter János és Scholer János esküdtek kézadással úgy egyeztek meg, hogy a lelkész felváltva prédikáljon az anyagyülekezetben és a filiában. Nádasdy Ferenc áttérése után úgy Kőhalomtól, valamint a két fíliától is elfoglalta a templomokat és plebánust helyezett be a lelkész helyére. De a kir. bizottság 1646. nov. 18. úgy az anyagyülekezetnek, miként Felsőlászlónak is visszarendelte templomaikat. A dörfeliek ellenben azt vallották, hogy ők előbb is r. katolikusok voltak s többé nem is akarják a kőhalmi lelkészt a magukénak elfogadni. Itt tehát a bizottság ís meghagyta őket a mostani állapotban. A linczi békekötés után Kőhalomnak még két lelkészét ismerjük. Az egyik Czigler Miklós, aki Nemesládonyban 1647. jún. 25. írta alá hítvallási iratainkat. 0 egyszersmind Felsőlászló filía papjának is mondja magát s nevéhez jelmondatot is csatol: Crux Chrísti Corona mea. Ennek idejében 1649. az volt a sérelmük, hogy Stancsícs Kristóf a távozó plebánus által neki átadott 3 kehelyből csak egyet adott át az evangélikusoknak s Nádasdy a tizenhatod jövödelmet, miként másutt, itt is megvonja a lelkésztől. A másik lelkész pedig a ruszti születésű Lang Kristóf volt, akit Musay püspök Szakonyban 1655. júl. 8. avatott fel Kőhalom és Felsőlászló papjának, Musay Gergely püspök 1652, még egyházlátogatást tartott itt. A templomot itt is 1660. pünkösdjén Nádasdy emberei, Gádóczy Péter, Despoth Pál, Anyós Péter és a lékai zárda priorja foglalták el. Míg a lelkész temetni volt, azalatt ragadták el a paplak asztaláról a templomkulcsot. 1 Kethely. (Répcekethely, Mannersdorf). Régi német község a Repce mellett. Templomának szentélye 1239-ből való. Piacvám jövödelmet II Endre 1224. a közeli borsmonostori (másként Klastrom) cistercita apátságnak adományozta. IV, László király 1277, nov, 27. itt táborozott, innen a Tábor helynév Alsólászló mellett, ahol a XVII, században még Tábor-kastély, ma a Táborkorcsma áll. Kethely legrégibb urai tehát a borsmonostori cistercíták voltak, akiknek zárdáját a török 1532. Kethellyel együtt elpusztította. De újra felépült. 1557-ben Szentgyörgyi István volt az apátja, Szentgyörgyi Gábornak, Nádasdy evang. titkárá1 Károlyi, Speculum Jaurinense 88. Adattár VII. 40. Fabó A. Beythe István 60. Hist. Dipl. 73., 107. Eht. Emi. 45., 46., 56., 67., 81., 89 , 129. Ker. jkv. 14., 320., 361.