Payr Sándor: Egyháztörténeti emlékek. Forrásgyüjtemény a Dunántuli Ág. Hitv. Evang. Egyházkerület történetéhez. I. kötet. Sopron 1910.

ELŐSZÓ. Református testvéreink már 1896-ban a millenniumi ünnepélyek alkalmából megkezdték az egyházkerületek történetének megírását vagy legalább a kútfőknek és adalékoknak összegyűjtését. Evangélikus egyházunk csak újabban, a reformáció n egyszázados jubileumára készülődve indított meg e téren is élénkebb munkásságot. Dunántúli kerületünkben a jubileumi bizottságnak egyik szép javaslata éppen az volt, hogy 1917-re minden gyülekezet és minden esperesség, valamint az egyházkerület is irassa meg a maga történetét. Ennek a nagyobb szabású vállalatnak akarta útját egyengetni az egyházkerület, midőn alulírottat megbízta, hogy rendezze sajtó alá a kerület történetére vonatkozó forrásiratokat. Az építést ugyanis az anyaghordás munkájának kell megelőzni. Es hogy e téren mily sok a tennivaló, hogy egyháztörténeti forrásaink mily hiányosak, szétszórtak és rendezetlenek, azt jól tudja minden lelkész, aki egyházlátogatási vagy más alkalomra csak a maga gyülekezete történetének megírásával is vesződött. Újabb időben a vármegyék, városok és részben az egyházkerületek is ezt a módszert követik: az összefoglaló, rendszeres műveket megelőzi az oklevelek, monumenták kiadása. Hogy az ily forrásgyűjtemények mily fontosak és nélkülözhetlenek a történetírásra nézve, azt nem szükséges itt bővebben fejtegetnem. Ezek által tekinthetünk bele közvetlenül az elmúlt századok belső életébe. Ily módon tesszük közkincscsé, ami egyébként csak egyes buzgóbb vagy szerencsésebb kutatók előtt volna ismeretes. Ezek által könnyítjük meg a történetírók munkáját is, midőn egyszerű utalásokkal menekülhetnek a bizonyító adatok nehézkes halmazától. Es nálunk egyes helyeken még az elkallódás veszedelme is sürgősen parancsolja régi emlékeinknek a sajtó útján való megőrzését. Gyűjteményünk ezen I. kötetének anyagát Hajnóczy, Hrabovszky és Gamauf értékes kézirataiból, különféle egyházi és magángyűjteményekből és a M. N. Múzeum kézirattárából merítettem. Voltak közöttük olyan kéziratok is, melyeknek fakult sorait csak a legnagyobb nehézséggel lehetett már most is kibetűzni. A közölt szövegnek legnagyobb része itt jelenik