Evangélikus Nevelő 1947-1948

1948. május - Fórum - Dr. Bukovszky Ferenc: Tanügyigazgatásunk kiépítésének szükségessége

264

kapják a tanárok a túlóradijat, egyes helyeken folyósítanak igazgatói tis'ateletdijakat. Vájjon gondolt-e valaki arra, hogy itt generális intézkedésre van szükség!?

A szórványos jelenségek — szerintem— nem kedvező jelek, hanem a helyzetet rendszerint elrontó, a sérelmet felnagyító, megnövelő és még fájdalmasabbá tevő körülmények. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ártalmas jelenségek, ment. azt hiszem, hogy eziek viszik megérésig a sebet,, ezért Szükségesek.

Mi a tennivaló? Azt hiszem, nem kétséges, hogy ami jogos, azt meg kell adni. Ki adja meg? Ez sem vitás — szferinteim. Haj az állam nem adja meg, akkor azt az iskolafenntartónak kell vállalnia! Amint az eddigi tapasztalatok mutatják, egységes rendezést és eljárást csaik úgy remélhetbnk, ha iaz összes egyházi fórumokon keresztülvisszük az ügyet. Tavaszi. egyházmegyei tamitóegyesiületi gyűléseken le kell tárgyalnunk, az egyházmegyei gyűléseken határozati javaslatot kell kiharcolnunk. az említett összes kérdésekben. Tárgyalni kell ezeket a problémákat a kerületi T. E.-nek közgyűlésein, s oda kell vinnünk a kerületi és egyetemes -gyűlés elé is határozat-hozatalra).

Addig is, míg ez megtörténik, azokon a helyeken1, ahol megértő és. a kor szavát magáévá tevő vezetőség áll az egyházközségek élén, helyi határóziatokát kell kiküzdenünk, hogy ezzel is elősegítsük a többiek hely- , zetét! i

Legvégül pedig azt szeretnénk, ha nem kellene harcolnunk, hanem, nyugodtan végezhetnénk munkánkat abban a tudatban, hogy az egyenlő elbánás egyszer «mindenkorra biztosítva van már.

Zacher LajosTanügyigazgatásunk kiépítésének szükségessége

Ez az írás eredetileg hozzászólásnak készült a folyóiratunkban, többek tollából megjelent „A tanító ég a lelkész“ című cikksorozatban felvetett kérdésekhez. É sorok írója a kérdést már régóta figye- . lemmel kíséri és meglehetősen széleskörű személyes összeköttetései révén igen jól látja az éremnek mindkét oldalát. Igen súlyos kérdés, sok nehézségeket okozott és okoz országszerte nem csak a mi egyházunk életében. Mégis úgy látszik most, hogy a kérdés részletkérdés, a felsőbb tanügyigazgatás kérdéstömegének egyik részlete. Hasznosabb lesz azért, ha átfogóbb szemszögből nyúlunk hozzá.

Az egyházi iskolák kérdése nem újkeletű, sokan és sokszor nyilatkoztak róla. Hogy csak a legutóbbi megnyilatkozásokra hivatkozzunk, nem régiben az Üj Harangszó, majd a Nevelő hasábjain és egyebütt is evangélikus társadalmunk elé került és több oldalú megvilágítást kapott. De előkerült a kérdés gyűléseken, hivatalos tanácskozásokon, napilapokban, magánbeszélgetésekben is. Csaknem azt mondhatjuk, hogy mindenütt. Ez természetes is, hiszen a kérdés fontossága és korszakos hordereje megérdemli, hogy a legszélesebb körökben tudomást szerezzenek róla és megköveteli, hogy őszintén