Evangélikus Nevelő 1947-1948

1947. november - Szaktárgyaink az Evangélium fényében - Margócsi József: A tanító és növendék személyes kapcsolata

gotomak oly értőkét fedezheti fel, mely fetedteti számára a műn ők agyéMfeiií előadódó hiányosságait. A saecuSáris és evangéliumi bírálat íeilváit ipámhm-.t- mosian ihaíaiduiaík. A ikettő iközölit azonban mégis "van Iküliönibség, t. i. az, hogy az utóbbi az auctoiron keresztül igyekszik felfedezni, ha tehet, a oreatOTit iis.

Hazánkban az evangéliumi ikiriiliiikia sajnos osaik szórványosain, «Jk-il- miiiag fejti tó működését feilyóiiralaiinik vagy sziatolapjiainlk hasábjaim. Pedig nagy szükség ■volna arira, hogy evaingéldiumi szemléletiből fakadó kiritákai cikkeik és 'könyveik jctenjonőkmcig. Messze vnyyiuankjinég Vilmámtól' (VILMAR', aki koránjaik', mint iinod'a'lom,történeti 'tudósa ás jelentős, vagy WOiLFGAXG M BNC ZiEL -töl, alkii a Goelhe-ipiróbbánában oly am bátrain haliaitija szavát. Nenn beszélve .BIGHENDORFiró'l, aikimeik inodalornloriiliikiai iminBíiássáiga bninmélyik iirodialiomtöiriténésiz'iiieflii a díszéire lehetne.

Nekünk is szükségtinik van atyám iirodiailomlkritiikáina, amely cvamgé- Mnmi szellemiből fakad. Mint szem előtt 'tartandót érdemes megjegyez«»? azt, hogy aiz Ady (körül folyó szívós ihaironaik végleges lezárásában igen nagy irésze volt Maikkal Sándor értiakezéséniefk (Magyar fa sorsa).

Végezetül megemlítem a második világháború nliám különösen gyakorivá vált vallásos tárgyú regények és regényes életrajzok problémáját- Ezeknek «»agy része új szemszögből és alaptételből ikiiindiuiVa Sigyefez'lk szinte famtaiszüikus és isok naiv olvasó számláira toliszelős koniktaziót levonni. Kzdkkel szemben a részltetekbe menő bírálattal tm kell anutatinii az alapvetően téves eiredméiiyeíiire. Szép felaidlait ez, érdemes vele foglalkozni.

~ Kardos flyőzííTanító és növendék személyes kapcsolata

Lélektani és pedagógiai tapasztalatok tagadhatatlanul bizonyítják, hogy valamely osztály növendékeivel kapcsolatban különböző érzelmek támadnak bennünk. Az első találkozáskor növendékeinkéit még nem is ismerjük. Egyesekhez való vonzódásunk, másoktól való elfordulásunk már ekkor megfigyelhető. Nevelői tevékenységünk során ez az első benyomás megerősöd hetik, de el is halványulhat. Ennek az érzelemnek és a nyomában járó szubjektív ítéletnek a jelentkezése korai és látszólag indokolatlan Keletkezésének okai között nem szerepel a többszöri találkozás, tanulmányi eredmény, mert ilyen előzményei megelőző találkozás hiányában nem voltak. Tehát nem, az előmenetel, képességek szokásos iskolai megítéléséről, hanem egy azt befolyásoló motívumról, a rokonszenvről és ellenszenvről van szó.

A szimpátia és antipátia jelentkezése, annak törvényszerűségei, napjaink fejlődő pszichológiájának napirenden levő problémája. A szimpátia elősegíti, az antipátia gátolja az együttes élmény kialakulását. Teljesen soha nem lehetünk mentesek az