Evangélikus Nevelő 1947-1948
1947. november - Evangéliumi neveléstudomány - G. Gy.: Az egyház tanító és nevelés feladata
98 területén kifejt. Az a tény ugyanis, hogy Isten igéje testté lett: az ember Jézus Krisztus személyében megjelent, az apostolok és próféták ajkán emberi beszédben kizendült, nemcsak azt , jelenti, hogy Istennek méltóztatott magát ennyire megalázni és ilyen kegyelmes aláereszkedésben munkálni üdvösségünket. Hanem az ige testté létele egyúttal felfejti egész emberi létünk s így művelődésünk értelmét is. Hogy pl. egyáltalában és általában micsoda a beszéd, hogy mit jelent valamit] meghallani és megérteni, értelmezni és arra választ adni, azt Isten igéjéből érthetjük meg. Nem úgy van, hogy megalkotjuk nyelvtani, nyelvelméleti, irodalmi és ismeretelméleti szabályainkat s ezeket azután alkalmazzuk akkor is, amikor az igével foglalkozunk, hanem fordítva: mindezeknek igazi mivoltát az igéből értjük meg, s csak azután alkalmazhatjuk minden egyéb emberi beszédre, gondolatra, írásműre. Nem véletlen, hogy a reformátorok egyfelől azért tanítottak betűvetést, hogy mindenki maga olvashassa bibliáját, másfelől azonban olvasókönyvük is a biblia volt: azon tanították a nyelveket, hébert, görögöt, latint s azon gyakorolták a nyelvtant s abból tanulták az irodalmi formákat is. Mindez onnan van, hogy az egyház által hirdetett evangélium nem terméketlen és meddő valami, hanem az egyetlen igazi termő és teremtő erő. Szükségszerűen kihat az élet egész területére és ha nem hat ki, akkor meghamisított evangélium. Míg egyfelől nem áltathatjuk magunkat a római katolicizmus csalóka álmával a corpus ehrisfianum-mal, a keresztyének társaságával, nem beszélünk keresztyén Európáról, keresztyén államokról, s keresztyén művelődésről is csak fenntartással — az utóbbi idők szö'rnyű tapasztalatai mindenkinek intő tanulságul szolgálhattak — addig másfelől valljuk, hogy a templomba rekesztett evangélium csonka evangélium. Az igazi evangélium- hirdetés mindig magával hozza az igazi művelődést is. Tanulsága ennek a történelem. Szinte minden nemzet szellemi életében döntő fordulatot jelent a bibliafordítás. Luther bibliája megalapítja a német irodalmi nyelvet s Károly Gáspár művének nyelvi jelentőségét mai napig nem mértük le eléggé. Szenczi Molnár Albert latinmagyar szótárral, latinnyelvű magyar nyelvtannal ajándékozza meg nemzetét, zsoltárfordítása irodalomtörténetünk nagy eseménye s mint költői mű is jelentős. Benczédy Székely István gönci lelkész az első magyarnyelvű világtörténet írója (1559), Heltai Gáspár az első magyar itiörténeté. — Bornemisza Péter evangélikus püspök még bécsi diák korában lefordítja Shopok- les Elektráját. Ezzel s egyéb műveivel, hatalmas prédikáció« köteteivel, imádságaival beírja nevét nemcsak az egyháztörténet, de a magyar művelődéstörténetnek is legfényesebb lapjaira.
