Evangélikus Nevelő 1947-1948
1947. október - Szaktárgyaink az Evangélium fényében - Molnár Endre: Az existenciális földrajz Corcovadója
10 Á llította fel az, emberen keresztül való existenciális • szemlélet. Szűkülnek a koncentrikus körök a szervetlen világtól az emberig, s a középpontban az ember. A középiskolában az anthropológia, mint az általános földrajz perifériális résztudománya a múltban valami kis homályos evolúciós fajelméletet adott. Az új antropologia az existenciális földrajz középpontjába került s a fajelmélettel szemben támadásba ment át. Már középiskolai fokon ki kell domborítanunk, hogy legalább is erősen vitás az a tétel, hogy egyes fajok kiemelkedését, illetőleg kulturális „elmaradottságát“ a fajokban levő strukturális adottságok idézik elő. Ma a földrajzi kapcsolatok, a táj és ember viszonyának vizsgálata keiül előtérbe. A németeknél olyan divatos kiválasztott fajok gondolatával (term.-rajzi filozófiai, Darwin, Nietzsche vonal) már háború előtt szembeszállt a komoly tudomány. A tájirányította kultúrfejlődésben a megpróbáltatás el ve érvényesül. A száraz, szerény területeken „Isten oltó kése“ létrehozta a potamikus kultúrák gyümölcsét, míg a mindennel ellátott trópusi népek vadon maradtak. Milyen álláspontot foglaljunk el az ú. n. primitív népekkel szemben? A múltban a — gyakorlatilag már Amerika felfedezése óta meglévő — „hulljon a férgese“ elvet, az evolúciós elmélet tudományosan is szentesítette. Rámutatunk a tanulók előtt arra, hogy a modem tudomány itt is a krisztusi szeretet és megértés útján jár. (Livingstone a felfedező misszionárius.). A primitív fajokat emelnünk kell és kultúrájukat befolyásmentesen (!) megőriznünk kell. Nyílt kérdés) hogy ők a fehér ember földrajzi adottságai között, nem produkállak volna-e különb s mindenek felett boldogabb életlehetőségeket biztosító kultúrát? Az evangélium fényében szemlélt földrajz belső törvényszerűségeit így érvényesíthetjük. Módszerünk az éreztetés és nem a kapcsolatok erőszakolása. Régen földrajzi jelenségekkel magyarázták a bibliai történeteket. (Lót felesége sószikla, az özönvíz szökőár, Sodorna égése petróleumkut égése) Hatáskörsértés volt legalább is! Ma földrajzi jelenségeken keresztül utalhatunk a Pöld Urára. (Martinique sziget erkölcstelen lakóinak elpusztítása a Mont-Pelé vulkán által.) Hangsúlyozom viszont, hogy a lelki szempontok érvényesítésének nem szabad a földrajztanítás anyagának rovására történni! A múlt esökevényeként fentmaradt földrajz tanítási tanterv úgyis a második osztályos kisdiák fejébe akarja összezsúfolni az egész világföldrajzot. Ennek a következménye az elképesztő tájékozatlanság. amit a hetedik ósztályban már nem tudnak pótolni. Mit tud a művelt emberek zöme is, a minket segítő ev. országokról, Dániáról, Svédországról? A lelki szempont az existenciális ember által egyesített földrajz mozaikképének, csak átcsillogó arany alapja lehet és nem szerves része.
