Evangélikus Nevelő 1947-1948
1947. július - Veöreös Imre: Egyház és iskola
4 nek rajiunk, mert nem volt elegendő alázatunk, szeretetünk és missziói tüzűnk bizonyságtételre tanítóink, tanáraink és iskoláink növeli az eltékozclt szent itheioségek mulasztásán Igen, mélységesen hálásak vagyunk Istennek mindazért, amit iskoláinkban a történelem folyamán mindmáig értékként kaptunk és szolgálatban megvalósíthattunk, de ennek felismerése csak növeli az eltékozolt szent lehetőségek mulasztásán Csak az egyház Urának nagy kegyelme. hogy iskoláinknak új kegyelmi időt adott. A jelenben külső erők hatásaképpen megrendült a talaj az egyházi iskolák (alatt. Fennforog elveszítésük lehetősége. Úgy tekintünk erre a tényre, mint Isten figyelmeztetésére- Ma még miénk a szent alkalom, hogy egyházunk és iskolái önvizsgálatot tartsanak s keressük iskoláink megújhodását az Isten által megjelölt úton- Ez az út pedig: pedagógusok evangéli- zálása szóban. írásban és az élet bizonyságtételében; egyházunk vezetőségének és lelkészeinek nagyobb felelőssége az iskoláikban végzendő keresztyén nevelésért gyülekezeteink, szülők erőteljesebb áldozatkészsége és szeretete iskoláink iránt; az egyházi tanügyi gondozás hathatósabb kiépítése. Ez egyházunknak alázatos, bűnbánó és mégis reménységre gyűlt vallomása Isten előtt iskoláinkról önmagának. Van szavunk iskoláinkról az államhoz is. Ez pedig: hűséges ragaszkodásunk nyilvánítása iskoláinkhoz. Mindenekelőtt történelmi jogon. A nemzeti művelődésnek felmérhetetlen jelentőségű szolgálatot tettek az egyházi, közelebbről a protestáns iskolák, olyan évszázadokban, amikor ezek voltak egyedül a magyar nyelvnek és művelődésnek ápolói. Sőt messzire megelőzték korukat a tiszta értelemben vétt szociális ,és demokratikus szellemmel, amely jobbágyfiúkat és nemesúrfikat egymás mellé ültetett. Iskoláinkhoz a jelenben is jogunk lehet, mégpedig kettős jogunk. Az egyik állandóan megvalósítandó feladat: iskoláink szellemi fölénye, nevelési többletértéke, tanítási eredménye, ami szükséggé teszi pedagógusainknak állandó korszerű szak-továbbképzését- A másik a nép közakarata: az iskolákat nem vehetik el az egyháztól, ha a nép ragaszkodik hozzájuk- Népünk pedig hitet tesz és hitet fog tenni az egyházi iskolák mellett. Templom és iskola! E kettő hazánk földjén összeforrott. S hisszük, hogy e kettő szolgálata ezentúl is egymást támogatja. Veöreös Imre-
