Evangélikus Nevelő 1947-1948
1947. július - Püspöki Kar körlevele
2T Számadásra hívó kérdések merednek eléd. Adtad-e és adod-e az evangéliumot? Mi az iskolád: tanító és nevelő ember munkahelye, avagy a Szentiéleknek is a műhelye? Kitől kaptad a megbízatásodat: emberektől, iskolafenntartóktól, vagy rajtuk keresztül magától az Istentől? Miben látod hivatásod célját: Ismeretanyag közlésében, jellemképzésben, becsületes életre nevelésben, avagy fiatal lelkek Krisztushoz vezetésében és felébredt hitük megerősítésében? Kit ismersz felsőbbségednek: emberek, testületek felett a szent Istent is? Az iskolára vonatkozó kérdések elválaszthatatlanok a Te személyedtől. Munkádban követett rendszered egyéniségedben, lelkületűdben, életedben hordozza pecsétjét. Pedagógiai elgondolásod, módszered, tanításod, nevelő munkád egybeszövődnek egyéniségeddel, kölcsönhatásba kerülnek egymással, együtt alkotnak életv’alóságtól áthatott egészet. Döntően fontos tehát egész életmunkádra vonatkozólag, hogy mi van a telkedben, ki vagy, milyen vagy? Mindig is így volt és így lesz a pedagógus hivatásban. Pál apostol is lélekszerinti pedagógus nevelésével oldja meg a Krisztusra-nevelés legnehezebb problémáját. Határozott célkitűzéssel kezdi. Minden tanító örök feladata, hogy a tanítványok üdvözöljenek és az igazság ismeretére eljussanak. Kiforrott tanítói egyéniséget követel. Ennek azonban egyetlen erőforrása és feltétele van: ..erősödjél a Krisztus Jézusban való kegyeltemben.” Ma sincsen más lehetőség és más feltétel. Egyélniséged 'átformálódásának, hivatásmunkádba személyi életed beilleszkedésének ez a törvénye. Erősödnöd kell a Krisztus Jézusban való kegyelemben. A többi önmagától következik. Akkor ..példa leszel a beszédben, a magaviseletben, a szeretetben. a lélekben, a hitben.” Katedrán az iskola falai között, templomban, gyülekezet közösségében, város közéletében, kicsi községek szolgálatában. Beszédben, cselekedetben bizonyságtételben- Ez a harmadik követelés is mindig fennáll. Az apostoli intésx hogy „állj elő,” ne húzódj a közömbösség és kényelmesség hátvédjébe, hanem tégy bizonyságot hivatásod eredetéről., lényegéről és teljességéről- Mert bizony teljesedésbe mehet a prófécia. „Eljöhet az idő, mikor az egészséges tudományt el nem szenvedik, — hanem az emberek saját kívánságuk szerint keresnek maguknak tanítókat és elfordítják fejüket az igazságtól.” Isten követelése ma is 'a régi. „Józan .légy, az evangélista munkáját cselekedd, szolgálatodat teljesen be- töltsd és ha kell, szenvedj!” „Maradj meg tehát azokban, amiket tanultál és amik rád bízattak, tudván, hogy kitől tanultad!” Ettől függ minden! Életedre és szolgálatodra gondolok s imádkozva küldöm pásztorlc- velemet. hozzád pedagógus r-unhatársam. Foerndd f*-id,"'-zó l'1ekk'5l! 2/XVI/1946—-47. szám. Egyházunk püspöki kara folyó évi február hó 23-án tartott tanácskozásán foglalkozott iskoláink hivatásával, kötelezettségeivel. hiányaival s történelmi időben kialakuló feladataival.. 20/XV/1946—47. szám alatt megállapításait egybefoglalta és kiadta skoláink vezetőcége számá-a rendelkezéseit. Mivel bizonytalannak látom, hogy ezen irat eljutott-e iskolánk minden vezetőjéhez és nevelő munkásához, szükségesnek iátom ennek egész terjedelemben való közlését. „Egyházunk egyik súlyos mulasztása, hogy változó irányzatú iskolapolitikánk és kultúrális szellemi áramlatok változásai közben nem dolgozta ki erőteljesen Iskolánk evangélikus szellemét. Külső körülmények is kedvezőtlenné telték egyházunk helyzetét. A felekezeti iskola_ügy nagy mértékben állami befolyás alá került. A tanügyi irányítás és ellenőrzés szinte egyenértékűvé váll. A tanterv és tananyag egyformásítása alig engedett különbséget az,állami'és az evangélikus iskolák oktatása között. Tanítóinknak és tanárainknak az államtól való függése, illetményeiknek az állam részéről történő biztosítása is elősegítette azt a helyzetet, hogy
