Evangélikus Nevelő 1947-1948
1947. július - Podmaniczky Pál: Melanchthon Fülöp
11 Luthert követő reformáció egyházában Mela'nchthon Fiilöpre bízta isten azt a nagy munkát, hogy tudós, a nép tanítására is alkalmas lelkipásztorokat és tanítómestereket neveljen s részint maga, részint tanítványai által megalapítsa a külümböző fokú iskolákat. Nehéz munka várt Melanchthonra- Romokon kellett építenie. A reformáció megtanította az embereket arra, hogy valaki a boltban. a műhelyben is lehet jó keresztyén, tehát nem kell okvetlenül pappá, Baráttá lennie- Amennyit nyert azonban ezzel az ipar- a kereskedelem, annyit vesztett az iskola. Mivel ugyanis eddig jóformán csak a pap, a szerzetes tanult, az iskolát, a tanulást fölöslegesnek ítélték azok. akik nem akartak az egyház szolgálatába lépni. Ami iskola volt, az se kellett. Elnéptelenedtek az egyetemek is. Ennek veszedelmes következményei rövidesen nyilvánvalóvá, lettek az evangélium egyházában. Nem kapott lelkipásztorokat, igehirdetőket- Wittenbergben éveken át teljesen tanulatlan emb- reket voltak kénytelenek lelkészekké avatni- Ha derék emberek voltak is ezek, ha a legjobb igyekezet vezette is őket, nem lehettek alkalmasak a gyülekezetek, az egyház vezetésére, amikor új egyházi szervezetet kellett fölépíteni, amikor már megindultak a nehéz harcok a reformáció és az ellenreformáció tábora közöttMelanchthon vállalta a nehéz, a kettős feladatot: az iskola- alapítás nagy és nehéz feladatát s a talán még nehezebb feladatot, hogy becsületet tekintélyt szerezzen a tudománynak. Csodálatos, szinte emberfeletti munkát végzett- Gondoskodott róla, hogy a tanulni vágyó ifjúság megfelelő iskolákban készülhessen elő a főiskolai tanulmányokra. Ahol volt már ilyen középiskola és segítséget kértek, szívesen adott útbaigazítást, hogy mikép alakítsák át és tegyék benne az oktatást célszerűbbé, sikeresebbé s ha tehette, ajánlott számára tanítványai közül jó tanítót- Ahol nem volt i’yen iskola, készségesen vállalkozott rá. hogy alapítson ilyet- Csak Németországban több mint ezer ilyen iskola vallhatta Me- lanchthont a maga megalkotójának. A tulajdonképeni csodákat azonban mint a főiskolák, az egyetemek újjáteremtőie művelte. Egyik elnéptelenedett egyetemet a másik után támasztotta föl halottaiból. Tanítói bölcseségének olyan híre volt, hogy ahol megjelent s az egyetemet újjászervezte, a tanszékekre odaállította a maga barátait és tanítványait, ott egyszerre csak telni kezdtek az üres termek, oda nemsokára százával kezdett tódulni a tudományszomjas ifjúság. Csakhamar szükség lett a régiek mellett új egyetemekre is. Melanchthon bölcsesége új egyetemek alapításában is beváltNagy munkát végzett Melanchthon, mint tanítók nevelője. Seregestül nevelt tanítókat az iskola különböző fajtái számára, a középiskolák számára éppen úgy, mint az egyetemek számára- A legkülönbözőbb népek fiait találjuk hallgatói között- Vendéglátó
