Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten

A kőbányai templom

vékenységre szolgáló helyiségek kapcsolódjanak az istentiszteleti helyhez. Frecska a kultúrtermet a templom souterrainjében helyezte eh egész színházszerűen. Ez a terem meglehetősen magas, mert mint műleírásában mondja: »főcélunk, hogy a templom külsőleg is minél hatalmasabbat mutasson.« Bejárata a hátsó lépcsőházban nyílik.

Budapest modern templomai közül, ha nem is a legnagyobb igényű, külsejére és belsejére nézve egyaránt egyike a legszebbeknek és legr harmónikusabbaknak Frecska alkotása. Míg Schu- lek temploma magyarosan modernizálta a román stílust s inkább hatott finom arányaival és részleteivel; Frecska a nemzetközi új építőstílus után indul és a templom külsejének ritmikus tagolásával, tömegelosztásával, egyszerűségével hat. Az épület egyes részeinek átmenetét mindég kerek- ded vonalakkal oldja meg. Valóban sokat jelent, hogy a tervező magasan helyezte el a souterraint. Általában feltűnő a templomtest vertikális törekvése, — a horizontálist mindössze egy keskeny, két ablaksor közt elvonuló párkány jelziv Ezzel szemben a fölfelé igyekvést érzékeltetik a hosszú, keskeny, téglaformájú ablakok, megmegszakadva, füzérszerüen egymásután törve fölfelé. Ugyanilyen ablakformák mutatkoznak a toi> nyon is. A tervező kerekded alaprajzot választott, mely szerinte azért is előnyös, mert így az isr tenháza jobban kiemelkedik a sablonos bérház- tömegekből. A templomteret lapos kupolával födi, hogy így annál nagyobb hangsúllyal emelkedjék magasra a főtengelyben előépített, masz- szív, csaknem végig falazott torony, melyet csak éppen befejez a kupolaalakú kis sisakkal. Vakolás nincs, az egész épület vörös téglából készült, úgynevezett Rohbau.

Több bejárat visz a templom belsejébe: az utcai főbejárat kapun át az előcsarnokba, onnan

74