Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten

A fasori templom

gálhatott, de keserves lehetett az építész számá­ra, aki a fényhatást domináló szerepet szánt en­nek az ablaknak. Glück Frigyesnek több ajándéka is emeli a templom belsejét; az oltárt körülvevő márvány­korlát és a szószék lépcsőjének korlátja, ugyan­csak márványból. A magas szószék balra áll az oltártól, szorosan a fal mellett, oltár és szószék közt pedig a papi ülőhely. Szemben a szószék­kel, a szentély jobboldalán helyezték el a ke­resztelőmedencét. Kauser kőfaragómester Pecz tervei szerint készítette el a gazdag oltárt. Osz­lopokon nyugszik az egyenes záródású, sima ol­tárasztal, fölötte azonban művészi kis architek­túra vonul végig: árkádos fülkék a gyertyatar­tók számára, melyek kis oszlopkötegekkel külö­nülnek el egymástól. A két szélső fülkét gótikus tornyocskák zárják le, keresztvirágokkal a csú­csokon. E fölött az árkádsor fölött emelkedik az oltárkép, szintén dús, architektónikus keretben;. A keret fönn ékalakban fut össze és csúcsán összecsukott szárnyú, kezében kelyhet tartó, ugyan­csak kőből faragott angyalalak áll. Különös értéke a templomnak oltárképe, Ben­czúr Gyulának utolsó vallásos tárgyú festménye: a napkeleti bölcsek hódolata a gyermek Jézus előtt. A szent éjszaka hajnalának hangulata: az ég alja már világosodni kezd, de az égen még sziporkázva tündöklik a betlehemi csillag. Má­ria, mintha nem tartotta volna illőnek, hogy az istállóhan fogadja vendégeit, az istálló előtti egy­szerű padra ült le s úgy mutatja gyermekét a hódolatra járuló királyoknak. A szimetriát te­kintve az anya nem köizéppont a képen, közép­pont azonban a kompozició szempontjából, a »há­rom király« feléje konvergáló mozdulataiban, kö­zéppont a színek tekintetében, lobogó fehér ru­hájában s lélektanilag főkép az, meghatott, büsz­59

Next

/
Thumbnails
Contents