Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten
Bevezetés
bői, akik, mint értelmiségi foglalkozásúak, vagy iparosok, már I. Lipót halála után, Mária Terézia uralkodása alatt vándoroltak be hozzánk. A budapesti evangélikus egyház feltámadása 1787- re esik. Első lelkészük Molnár János volt. Havonta három német és egy tót istentiszteletet tartottak, míg magyarul évente négyszer prédikáltak. II. Lipót 1791-ben törvényes alapra helyezte a szabad vallásgyakorlatot. 1798-ban a ca- nonica visitatio már 780 evangélikus lelket számolt Budapesten s már evangélikus alsófoktú iskolát. is említ. 18 ii-ben fölszentelték az új pesti evangélikus templomot. Két évvel utóbb már 1115 a hívek száma. 1819-ben nyelvi tekintetben két részre, német és tót részre vált az egyház, külön lelkészekkel. Folytatódott ez az elkülönülés 1837-ben, ekkor választották meg Székács József személyében az első magyar lelkészt. Hét évvel később megalakult az önálló budai gyülekezet is, ahová Bauhofer Györgyöt választották első papnak. Rövidesen követte ezt a budai templom megépítése. Ezt megelőzően már 1821- től volt az evangélikusoknak fiúiskolája Budán. Pesten ekkor már négyosztályos fiú-középiskola is működött. Ezekben az években nyitottak külön iskolát a tótok is, az Észtérházy-utcában. A végleges elszakadás előrevetette árnyékát. 1854-ben vált teljesen külön a szláv hívők serege a közös egyháztól. Ők azután templomot is építettek maguknak. Ebben az esztendőben városunk evangélikusainak száma 5408. Tökéletes vallásszabadságot adott volna az 1848-i törvényhozás. De a szabadságharcot abszolutizmus követte és ezt az időt ismét kétszeresen sínylették meg a protestánsok. Csak a kiegyezés kora, az 1868 :LI 11. törvénycikk hozott végre teljes felekezeti egyenlőséget. A budapesti evangé5 .
