Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten

Bevezetés

likus egyház lélekszáma 1869-ben már 14.3lóra szökik fel.

Nagyfontosságú évtizedek ezek az iskolaügy szempontjából is. 1872-ben nyolcosztályú fiúgimnáziumunk volt már. Nagyot lendült a leánynevelés is. 1883-ban kezdték meg a polgári iskola szervezését, mely négy osztályával 1887-re ké,- szen állt.

Pár esztendő leforgása alatt szűknek bizonyult a Sütő-utcai régi épület annyi iskola, annyi osztály befogadására és főgimnázium részére bizony el is avult. 1902-ben telket vásároltak a városligeti fasorban, az új gimnázium céljaira, melynek gyönyörű, modern épülete 1904-ben el- is készült. Ugyanekkor épült a fasori templom, a vallásos élet újabb központjául, melynek felavatása 1905-ben volt.

1906-ban 40.319 budapesti egyháztagunk1 van. 1910-ben szervezkednek a kőbányai evangélikusok, új lelkészi körben.

Buda hívei is annyira szaporodtak már a háború előtt, hogy komoly problémaként szerepelt egy második budai gyülekezet felállítása. Ennek a törekvésnek azonban, éjap úgy, mint a felső leányiskola megteremtésének, útjába állt a világháború szörnyű időszaka. A megpróbáltatás évei alatt szünetelnie kellett minden építőmunkának. Annál nagyobb bizakodással, élniakarással fogott neki minden felekezet, közte a miénk is az alkotásnak, mikor már legyőzöttek és csonkák voltunk, de hitéletünk ennek ellenére — vagy éppen ezért — örvendetes fellendülést vett. Mint az egész országban, Budapesten is egymásután emelkednek azóta ég felé új templomok, új egyházközségek alakulnak, új iskolák nyílnak. A katolikusok pl. megépítették a Marianum templomot, a Tisztviselő-telepi fogadalmi templomot, a Fer- dinánd-téri templomot, stb.; a reformátusok az

6