Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten

A Rákóczi úti templom

A belső teret igen tágassá, teressé, levegőssé teszi a rendkívül széles és hosszú ker-eszthajó. Minden sarkon, ahol a hajók találkoznak, lapos félpillérek adnak átmenetet, romantikus, díszes fejezetekkel. Vékony oszlopban végződő, félkör- ivü bordával különül el az alacsonyabb szentély a templomhajótól.

Érdekes keveréke a romány és gót motívumoknak a boltozás. Míg a hatalmas középtér fölé keresztboltozat borúi, addig a hajók különálló részeit dongaboltozat fedi. Gótizáló a szentélybol- tozás is, ahol a szögletekben emelkedő légies oszlopok folytatásai, a támaszbordák, futnak felül össze.

Már említettük a gazdag kiképzésű ablakcsoportokat, melyek a kereszthajó két végén juttatnak a templomnak világosságot, a beépítettség miatt azonban elég homályosak a hajók. Ezzel szemben szép fényhatást ad a szentély három ablakpárja, kis területen sok ablak és ezek esnek legmesszebb a környező házaktól. Építészeti szempontból nagyon szép megoldás, különösen a templomtér homályosabb voltával szemben az épület leghangsúlyosabb részének ez a bő megvilágítása. Gótizáló szentélynek egyébként is stílusos ez a sokablakos elképzelés. Van azonban hátránya is, az oltárkép szempontjából. Magas, széles oltárt állítottak az ablakok elé, úgy, hogy ennek csak a háta kap fényt. Magának az oltárnak a kontúrjai érdekes, éles, sötét rajzzal válnak el a fényes háttértől, — szép kép a templomtérből tekintve — de a szemet ugyancsak próbára teszi, hogy kihámozza az amúgyis sötét kép tárgyát.

Miután az oltárt nem a szentély mélyében helyezték el, hanem a hosszhajó és szentély találkozásánál, asztala, lépcsői már benyúlnak a hajóba s ezért félköralakban díszes vasráccsal kerítették el. Három lépcső emelkedik a középen ki48