Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten

A Rákóczi úti templom

ugró, tagozatlan, síma lapokkal határolt oltárasztalig. Több képzelőerőt pazarolt a tervező a hatalmas támlára. Kétoldalán gyertyatartók elhelyezésére szolgáló pillércsonkok állnak. A támlát körülbelül a kép magasságáig fejezettel ellátott erőteljes pillérek keretezik, erre borul a támla teteje, mely a külső leírásban említett tör- deltvonalu felső falvégződéseket utánozza. A kiemelkedően kiképzett oltárcsúcson a Szentlélek galamb-ábrázolása fölött Biblia és Krisztus kín- szenvedésének jelei, töviskoszorú, kehely, dárda és szivacs torlódnak egymásra. A támla két felső szélén szfinxszerü szárnyas fejek láthatók.

Thán Mórnak, a kiváló történeti festőnek érettkori, 1867-ben festett képe diszíti az oltárt. Tárgya: Krisztus az Olajfák hegyén. Lenn, a kép alsó részében a teret egészein kitöltő* alvó tanítványok. Jobbsarokban lecsüggedt fejű, öreg apostol, — ikonográfiája Péterre utal — kezében még álmában is kardot szorongat. Feljebb, balra, kezére hajolva alszik,, ugyancsak ülve, egyik fiatalabb tanítvány, míg a harmadik, még feljebb, középen,, egy szikla alján elnyúlva fekszik, arcára borulva. A sziklán, fönn a kép középpontjaképp, kiemelkedve térdel Jézus. Nem mondható szerencsésnek a kompozíció, jóformán semmi előtér nincs és a tanítványok csoportja zsúfolt. De a kompozíció hiányosságait feledtetik a festmény finom rajza, Thán Mór lineáris művészetével, íestőisége és hangulata. Háttere: sziklás éjszakai táj, a hold keskeny sarlója viharosan gomolygó felhők közt, szépen festik alá Krisztus arckifejezését és széttárt karjainak gesztusiát. Egész imá- bamerült alakja megtestesítője a bibliai igének:

» ... mindazonáltal ne úgy legyen ahogyan én akarom, hanem amint te...« Megtört tekintetében lemondás tükröződik, de egyben hit és megnyugvás is. Fokozzák a bánatos hangulatot a fes4

4)