Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten
A Rákóczi úti templom
ben, kissé mélyesztve, csoportosan nyernek ezek elhelyezést. Az egész kompozíció határozott rokonságot mutat Förster előbb említett zsidó templomának ablakaival. Szélről egy-egy magasabb, belül két alacsonyabb félkörívü áll, a belső kettő fölött nagy kerékablak, a szélsők fölött kisebb, háromszögű ablakformák. Lejebb, az oszlopkereten kívül esve, kisebb,' oszloppal elkülönülő ikerablak. A szentély három nagy falmezejében ugyanilyen összefoglalásban egy-egy karcsú, hosszú ablakpár helyezkedik el, felül hasonlóan változatos kis formák. A falfelületek sem a homlokzaton, sem az oldalfalakon nem végződnek egyszerű, vízszintes lezárással, hanem részint vízirányos, részint ferdén emelkedő, tördelt vonalakká!. Ezeket a változatos vonalakat követik a tetőpárkány alatt végighúzódó geometrikus faldiszítések, az u. n. maureszkek, melyek leginkább a kedvelt mór cseppkő-díszítés alakjait stilizálják. Végigvonulnak az egész templom külsején, a szentély falain némi módosítással. Keleten az ilyen ismétlődő, elvont díszeket »végtelen mustrának« nevezik, vagyis ezek bárhol megszakíthatok anélkül, hogy a minta kerekdedsége kárát vallaná. Tót hittestvéreinknek ezt az eredeti, szép templomát a múlt század kilencvenes éveiben üzleti szellemű elmék gondosan elrejtették az1 utca közönsége elől, sőt azzal sem törődtek, hogy távlatát teljesen elveszíti: köréje háromemeletes bér- házat építettek. Jövedelemforrásnak bizonyára bevált ez az; ötlet, azonban tönkretette a templom külsejének nagyszerű összbenyomását. A régi külső csak egy metszeten maradt fönn, mielyet a fasori esperes! hivatalban láttam. A műértő megcsóválja fejét: elengedhetetlen volt-e ez a barbarizmus, hogy egy letűnt stílus érdekes emléke mintegy börtönben húzódjék meg pesti bérház- tömegek katlanában? 47