Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten

A Rákóczi úti templom

met egyház véd- és dacszövetséget kötöttek. Azóta is a legnagyobb békében él egymás melletti a két egyház.*

1852-ben megszűnt a tótokkal a közös anya- könywezetés. Most már csak az anyagi ügyek rendezetlensége halasztotta a végleges szétválást. Végül, hogy béke legyen, a magyar és a német egyház átengedte a tótoknak a Kerepesi út 2200 négyszögöles telkét s ők azon már 1853-ban' építeni kezdték iskolájukat és paplákjukat. 1854 októberében oldódott szét teljesen a közösség, mikor a magyarok és a németek a telken kívül még 12.600 forintot is biztosítottak a tótoknak, csakhogy vége legyen az áldatlan huzavonának1.** Lie- demann Frigyes egyházgondnok az! 1854 dec. tartott gyűlésen adakozásra hívta fel a módosabb egyháztagokat, maga is jegyzett rögtön 1000 forintot. 1855 áprilisáig tizenkét jómódú hívő (a »tizenkét apostol«) összeadta a szükséges összeget s az egyházak így végre teljesen függetlenek lettek egymástól.***

Eddig tartanak Doleschall följegyzései.

Ezzel körülbelül végződik is, amit a templomépítés történetéből tudunk. Hogy mikor kezdődött és fejeződött be az építkezés, arra nézve semmiféle följegyzés nincs, pozitív támpont hiányában csak következtetésekre vagyunk utalva. A tót egyházfi, Raffai András íróasztalában találtam egy alaprajzot és egy ablaktervet, 1863- as keltezéssel, Firtinger Leopold nevével jelezve.. Több tervet is őrzött az egyházfi, ezeket azonban egy mérnök »rövid időre kölcsönkérte« egyszer s azóta sem vitte vissza. Az építkezés ezek szerint k. b. 1863-ban vette kezdetét. Jelek szerint 1867* U. o. 112—114. oldal.

** Doleschall: 117—119. oldal.

*** U. o. 125—126. oldal.

43