Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten

A Rákóczi úti templom

re már készen állott, mert az oltárkép szignálása 1867-ből való. Bővebbet azonban, az építkezés költségeiről, egyes mesterekről, vállalkozókról megtudnom nem sikerült.

II.

A romantikus irány, mely nagy erővel tört fel a XIX. század huszas éveitől kezdve Európa szellemi életében, gyökeres változásokat hozott magával az építőművészet terén is. Megunták a neoklasszicizmus merevségét, állandó maga-ismétlését és az egyéniség érvényesülési vágya feszíteni kezdte a szigorú kánonszerüséget. Sajátságos, hogy amint az antik világ után .a középkori formákban újhodott meg a művészi szellem, most az empire után is ezektől a formáktól vártak fölfrissülést. Román és gót stíluselemeket kevernek egymással, sőt a kor vonzódása Kelet (közelebbről az arabs, mór) művészete iránt, keleti motívumokkal is gazdagítja az építészetet. A stílusok variálása, legtöbbször ugyanazon épületen, tág teret adott építészeink fantáziájának, kötöttség helyett szabadsághoz juttatta a teremtő egyéniséget. Fontos jellemzője ennek az új áramlatnak, hogy a klasszicizmussal nemzetközisége miatt is szembefordul. A romanticilzmus legtöbb népnél nemcsak stílusmegújhodást jelent, hanem nemzeti renesstzánszot is. Különösen fontos ez a vonás nálunk, ahol az irodalmi és művészeti fordulat egybeesik a szabadságharc idejével, a magyar lélek szabadságvágyának forradalmi kirobbanásával. Az építőművészet középkori és keleties formái érdekes módon nemzeti tartalmat nyernek. Később, a romantika vége felé már sajátos magyar jelleget is igyekeznek adni aiz építészeti alkotásoknak. (Feszi.)