Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten

A Rákóczi úti templom

nádor közbenjárásával kaptak is telket, régebbi aeraris területek helyén, az akkor még beépítetlen Kerepesi úton.* (Ma Rákóczi út.)

Vitás kérdéssé lett most már, hogy kik részére történt az ajándékozás. A tótok hivatkoztak (s mai napon is hivatkoznak) József nádor 2838-i rendeletére, melyben a telekre nézve ez a kitétel fordul elő: »in usus slavici idiomatis commembro- rum. (A szláv nyelvű egyháiztagok használatára.) A magyarok és németek viszont azzal érveltek, hogy a telket az egyesült egyház kérte, szóval nem kaphatták azt csupán tótok. József nádor a tótok köszönő deputációjának ki is jelentette, hogy a telek az egész egyházé és nem annak egy részéé.** Az ajándékozási okmányokban sincs szó a külön való adományozásról,.***

Már a negyvenes évek elején valószínűnek látszott, hogy a helyzet elmérgesedése, amihez még anyagi kérdések is járultak, szakadásra fog vezetni, különösen, mert a pánszláv érzésű tót pap, Kollár szította híveiben az elégületlen- séget. Az építkezés ilyen körülmények közt persze meg sem kezdődött, bár a tótoknak már lett volna tőkéjük. Hwizdakné, Slawkovski Zsófia 4200 forintot adott e célra s végrendeletében erre hagyta 60.000 forint értékű bérházának jövedelmét.****

Szerencsétlen kimenetelű szabadságharcunk után a tótokra nézve nem alakult kedvezőtlenül a politikai helyzet s új papjuknak, Podhradszkinak vezetése mellett most már nyíltan léptek föl a szakadás gondolatával. Erre 1851-ben a magyar és né* Doleschall könyve: 95. oldal.

** Doleschall: 104—105. oldal. *

*** U. o. 170. oldal.

**** U. o. 105-112. oldal.

42