Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten

A várbeli templom

■emléke maradt fönn,, templom pedig éppenséggel alig; minden darab nyereség.

A homlokzatot díszesen alkotta meg tervezője, természetesen az empire diszítés eszközeivel. Ezen a homlokzaton van az épület hangsúlya, mígf az! oldalnézettel meglehetősen mostohán bánik. Nem fordított sok figyelmet a toronyra sem, bizonyára azért, mert nem kerülhetett elgondolása szerint kivitelre. Csak a főhercegnő kívánságára emelték ezt a tornyot, melynek azonban nem volt külön alapja, sőt nem is készülhetett téglából: anyaga fa volt, melyet kívülről bevakoltak. A valóságban is azt a benyomást kelthette, mint a képeken, t. i. mintha az is falazva lett volna..

Négy hatalmas pilaszter tagolja függőleges irányban a homlokzatot, kettő a sarkokon:, kettő beljebb: úgy, hogy a pilaszterek által közrefogott három falmező közül legszélesebb a középső. A középső falmező erőteljes, kiemelkedő oromfallal folytatódik a dór pilaszterfejeken túl és minden díszítést nélkülöző, egyszerű, háromszögű timpanonnal zárul. A timpanon alapjától kezdve egyenes vonallal ereszkedik le az oromfal, míg a sarokpillérek belső élének képzelt meghosszabbítását el nem éri, — ekkor megtörik és a párkányon' túl mintegy folytatását képezi a sarokpilléreknek. Sok gonddal alkotta meg az építész a kaput, melyet két kis ion fejezetű pilaszterrel fogott közre. Egy-egy nagy, félkörívben záródó ablak illeszkedik a homlokzat két szélső falmezejébe. A vízirányos tagolást felül a timpanon állapjának erős párkánya, azután a lefelé egyre keskenyedő oromfal, a középső pillérek fölött elhúzódó pár- kánydiszítés alkotja, majd egy harmadik párkány, a középső falmező félköralakú, tipikus empire ablaka alatt vonul végig, végül a kapu fölötti szemöldökpárkány.

Oldalnézetben teljesen sima, csak a legegy32