Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten
A várbeli templom
szerübb, ornamentális díszítésre szorítkozó falfelületet kapunk. Igazi empire: minden leleményét a homlokzatra pazarolja és nem sokba veszi a többit. Mindössze az öt ablakforma osztja föl a falfelületet, egyik közülük, a homlokzathoz legközelebb eső azonban vakablak. Az épületet az iskola felől még egy-egy lapos félpillér zárta le. Lysenák és az ablakok félkörívét körülfogó va- kolatdiszítések egészítik ki az oldalnézet képét. A négyzetalapú kis tornyot harangházáig' körbefutó vakolatvályuk díszítik, — a harangháznak mind a négy oldala felé egy-egy, szintén fél— köríves ablak néz. Egyszerű, csúcsban végződő bádogsisakot tetőz be a kereszt. A templom belső berendezésére nézve Scholtz Oszkár jogügyi főtanácsos, Scholtz Gusztáv, néhai várbeli lelkésznek és bányakerületi püspökinek fia adott felvilágosítást, aki gyermekéveit ott töltötte. A karzat a bejárat fölött emelkedett s a bejárattal szemben állt az oltár és a szószék. Ezek ismertetése, miután az új istenházába is átköltöztek, a következő fejezet föladata. Most csak az elrendezést jegyzem föl, u. i. ez a budapesti evangélikus templomművészetben egyedülálló módon a német Predigtkirche szellemében készült. A lelkészek felvilágosítása szerint vidéki evangélikus templomokban gyakori szokás. Mintegy ki akarja domborítani ez az elrendezésforma a protestantizmusnak lényeges eltérését, a katolikusoktól: nálunk az istentisztelet középpontja az igehirdetés. Ezért helyezik a szószéket, — mint a várbeli templomban is volt — a szentélybe, mégpedig az oltár fölé, megkülönböztetésül a katolikusoktól, kiknél a szentélyben csak az oltári szolgálatnak szabad lefolynia. Budapesten inkább a reformátusok kombinálják így az Urasztalát és ja szószéket. A belső falak színe meleg halványsárga volt. 3 33
