Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten

A Deák-téri templom

rázolja ,az épületet. Négy hatalmas, falhoz egészen hozzáépített pillér osztja egyenlő falmezőkre a homlokzatot, felül ez háromszögletű timpanonnal végződik, a timpanon csúcsán kereszttel. Széles párkányzatot tartanak a korintusi fejezetű pillérek, mely azután az egész templomon körülfut. Benkó eredetileg az oldalfalakat is korintusi fejű pilaszterekkel akarta tagolni, de ebből az elgondolásból csak fej-nélküli, szinte lizénaszerű, lapos félpillérrend lett. A mennyezet ekkor változott át dongaboltozatból most leginkább tükörboltozathoz hasonlítható, metszetben trapézalakú idomot adó famennyezetté.

A tomyocskát 1875-ben lebontották s így jutott el a templom mai formájához.

Mielőtt ennek ismertetésére rátérnék, pár szóval egy kritikával szeretnék foglalkozni: az egyetlen mütörténeti méltatással, mely Benedek Marcellné könyvében látott napvilágot. (Az empire építészet Pesten.) Ez a Deák-téri templomnak csak »keserves« oldalait látja meg s arról semmi jót nem tud mondani. Egyik legfontosabb kifogása, hogy nem tesz templombenyomást, inkább csarnokhoz hasonlít. Hiszen az is! Pollák nagyméretű prédikálótermet tervezett s ha az antik formavilágot akarta követni, templomát csak görögös csarnok alakjában szólíthatta életre. Másik kifogása, hogy a homlokzati és hátsó front keskenyek az oldalnézethez, igaz, de ez is a görög mintaképre megy vissza. Benedekné a csarnok-benyomást a tető formájának rovására és a torony hiányára írja, de azt hiszem, kereshetjük ezt az egész konstrukcióban. A mostani homlokzatkiépítés és díszítőmotíyumok mellett talán még kirívó is volna a torony, — antikizáló épületen a keresztyénségnek ez a jellemző üemplomtagja, A szerző azután megrójja Pollákot azért, hogy ő, aki későbbi tervein oly finom plasztikai díszí20