Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten

A Deák-téri templom

téseket alkalmazott, a Deák-tér;i templomnál ezt mellőzte. Éppen egy protestáns templom esetében nem lehet ezt az építész hibájául felróni, sőt! Eljárása csak azt jelenti, hogy ő ismerte a protestáns felfogást. Végül oda konkludál, hogy az empireból egyáltalán hiányoznak a templomépítés lelki föltételei. Katolikus szempontból talán igaza van. De evangélikus templomművészet céljainak nagyon jól megfelel az empire, sokaktól talán ridegnek tartott puritánizmusával, komolyságával, méltóságával, ünnepélyességével.

Az épület tömegességével, tömbszerüségóvel hat. Alapja hossznégysaög. Homlokzata a Deáktérre néz, oldalfalai a Károly király-útra és a lelkészi hivatalok udvarára nyilnak.

Mai alakjában tehát Benkó homlokzata főékessége a templomnak. Masszív pillérei monumentális hatást kölcsönöznek a bejáratnak. A négyszögalakú, nagy kapu fölött két egyszerű konzolon erős szemöldökpárkány nyugszik s a párkány fölött nyílik a sugaras beosztású, empire félkör-ablak. Ugyanilyenek az oldalnézet felső ablakai is, melyeket keskeny falterület választ el a hossznégyszögalakú alsó ablakoktól. Négy nagy ablakpár néz a Károly király út felé, az udvarra csak egy. A hosszú oldalfalak lapos félpillér- rendbe vannak komponálva. Széles, erős párkány vonul végig a templomon s alatta görögös díszítésül szolgál egy igen egyszerű tryglyph-me- topé sorozat. Egyetlen félkörablak néz a hátsó frontra, ez azonban a mennyezet átalakítása óta már csak a padlásra szolgál. Magas attika fekszik a párkány fölött s erre borúi a hatalmas, domború tető.

Belül egyetlen, óriási terem a templom, ta- gozatlan, egy pillantással áttekinthető. Ugyanolyan félpillérek tagolják a belső falakat, mint a külsőket, csak míg a külsők fejezet nélküliek,