Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten

A Deák-téri templom

statikus síkokkal határolt, díszítéseiben a legszükségesebbekre szorítkozó, komoly, ünnepélyes stílus. Az empire fantáziát mindig az értelem kormányozza. Talán a legarchitekturálisabb építészeti irány, nem fektet súlyt a festőiségre. Különösen a kezdetén, melyet Benedek Marcellné a sík empire korának mond,* fordul szembe legélesebben az előző korok építészetével, mintegy mindennek, ami nem klasszikus, negációja. Később már tesz engedményeket, plasztikusabbá válik.

A magyar empire építészetnek legkimagaslóbb müvészegyénisége Pollák Mihály. Becsben született 1773-ban s élt 1855-ig, Pesten bekövetkezett haláláig. Bécsben tanult, majd Pestre költözve, Krausz János késmárki építőmester mellett volt pallér. Mikor Krausz meghalt, özvegyét, Bogsch Erzsébetet akarta nőül venni. ** hogy ezúton szerezzen építőipari jogosítványt Pesten. Az özvegy hajlandónak is mutatkozott felesége lenni, ha Pollák az építőmesteri vizsgát leteszi. A vizsgán kifogásokat emeltek ellene, de letelepedését nem lehetett megakadályozni, mert Hilddel együtt már ő állt ekkor a kőmivescéh élén.*** Közismert építészeti remekei a Szapáry, Festetich, Károlyi s az Amannál közösen épített Sándor-palota, saját palotája, továbbá a inai Angol-Magyar bank épülete. Életének főműve az európai viszonylatban is kiváló Nemzeti Múzeum és a Ludovicéum eredeti alakja.

Pollák is a sík empire jegyében kezdi meg építészeti működését, mikor a Deák-téri evangélikus templommal feltűnik nálunk. Ennek a temp* Benedek Marcellné, Győry Lujza: Az empire építészet Pesten.

** História: 1928. évfolyam 39. oldal.

*** História: Az építőművészet kezdetei, u. oldal.

15