Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten

A Deák-téri templom

lomnak régi problémája, hogy kinek a müve tulajdonképpen!? Egyik rész, különösen az egyházi férfiak, Polláknak tulajdonítják, míg nyomtatásban állandóan azzal a véleménnyel találkozunk, hogy Pollák csak pallérja volt Knausznak és halála után ő fejezte be az építkezést, tehát nem tudni, mennyi írható egyiknek, mennyi a másiknak számlájára. A tervek pedig, melyek a kétségeket eloszlathatnák, nyom nélkül elkallódtak. Kerestem a Deák-téri egyházi levéltárban, a kerületi levéltárban, a Mérnök és Építész-Egylet könyvtárában és a fővárosi levéltárban, eredmény nélkül. Sajnos, a városszépítő bizottság csak 1808-ban alakult meg s így a beterjesztett tervek között a templom még nem szerepel. Valószínűleg Doleschall, egyébként alapvető fontosságú történeti munkája szolgált a tévedésnek alapul. Egy helyen azt mondja, hogy az előmunkálatok közben elhalt Krausz János terve szók gált az építkezés alapjául. Ezt több cikk átvette tőle. Rokken Ferenc, a História 1930. számában ezt mondja:* »Az építkezés lassan 'haladt előre, egyrészt a nagy pénzhiány miatt, másrészt a tervező építész elhalálozása következtében.« Bene- nedekné említett könyvében így ír: »Krausz János kapta a megbízást, Pollák csak a segítőtársa volt és Krausz halála után befejezte az építést.«** Bierbauer Virgil hasonló szellemben nyilatkozik.*** Ezzel szemben az átnézett jegyzőkönyvekben rábukkantam az 1779. áprilisában tartott convent jegyzőkönyvére, amelyben elhatározzák, hogy: »der Bau der Kirche, sobald als möglich, angefangen werden soll.« Szóval az

* »Az evangélikusok deáktéri ingatlanszerzései«, 145. oldal.

** 37. oldal.

*** Magyar Művészet, 1925. évfolyam.

16