Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten

A Deák-téri templom

alkalommal építették át dongaboltozat helyett érdekes kazettás famennyezetté.

Az átépítés nem sokáig segített. Úgy látszik, az alapfalak nélkül készült torony veszélyeztette az épületet, mert 1875-ben újból be kellett zárni.* A válságot csak egy módon tudták megoldani: le kellett bontani a kis tornyot. Ezt különösen a német egyháztagok fájlalták nagyon, — de az egyház vagyontalansága miatt gondolni sem lehetett új torony emelésére. A régit tehát 1875-ben eltávolították s az elárvult harangokat megkapta a szmrecsáni gyülekezet.**

1875 decemberében adták át ismét rendeltetésének az Isten házát s ebben az alakjában áll ina is.

A Deák-téri templom a XIX. század első felében újraéledő klasszicizáló szellem alkotása, egyenesen a görög-római művészet formanyelvé- hez nyúl vissza, ellentétben a később láb rákapó neorenaissance iránnyal. Ez az empire stílus nálunk József nádor városszépítő törekvéseivel kapcsolatban a »palatínus stílus« nevet kapta, s ez a lokális elnevezés megokolt, bár a stílus maga német forrásra megy vissza. Valóban van sajátos empire-unk. Légidválóbbat ez a neoklasszicizmus minden nemzetnél az építészetben alkotott. Uralma nálunk a 48-as évekig tart, ekkor a nemzeti szellem áthangolódik; irodalomban, művészetben megjelenik a románticizmus.

Az empire szembefordul a barokkal, a barokk végső kihangzásával, a rokokóval; szigorúan

* Bendl Henrik szóbeli közlése.

** Hittrich: 11. oldal.

11.

14